Figyelem! A beérkezett kérdésekre adott válaszok tájékoztató jellegűek, minden esetben a vonatkozó jogszabályban foglaltak az irányadóak!

A tartalom folyamatosan frissül!

ALAPTÁMOGATÁS (BISS) - FELTÉTELESSÉG

(Az újraelosztó támogatásra (CRISS) vonatkozó kérdés-válaszok ehhez a támakörhöz kerülnek feltüntetésre.)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

A támogathatóság tekintetében nincs változás amiatt, hogy a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás 2025-től kikerült a HMKÁ 8. előírásai közül. A mezőgazdasági termelő természetesen az eddigieknek megfelelően tud támogatást igényelni a nem védett nem termelő tájképi elemekre is, és ehhez nem szükséges NPLFA igénylést jelölni. A korábbi éveknek megfelelően a táblarajzot az elem területére is ki lehet terjeszteni, a jogszerű földhasználatnak megfelelően. A tábla továbbra is akkor támogatható, ha a nem termelő tájképi elem területe – ide nem értve a védett tájképi elemet, a fás-bokros gyepterületet és szántóterületen vagy ideiglenes gyepterületen elhelyezkedő vízvédelmi sávot – a tábla területének 50%-át nem haladja meg. A kialakított fedvények alapján a Kincstár ellenőrzéskor természetesen a fedvény helyén a nem termelő tájképi elemet fogja feltételezni/keresni.

A HMKÁ7-et kétféleképpen lehet teljesíteni: vetésváltással VAGY terménydiverzifikációval. Az önmaga után nem vethető növényekre vonatkozó szabály egyértelműen a vetésváltási szabályok közé tartozik. Tehát ha valaki terménydiverzifikációval felel meg a HMKÁ7-nek, akkor nála – az összes többi vetésváltási szabállyal együtt – az önmaga után nem vethető növények szabályának nincs relevanciája.

Más szavakkal: a HMKÁ7 terménydiverzifikációval való teljesítését nem úgy kell tekinteni, mint egy „mentesülési esetet” a vetésváltás alól. Hanem ez két különálló teljesítési út.

Közös szabályok:

Kivételek:

  • A 10 hektárnál kevesebb szántót művelő gazdaságok.
  • Azok a gazdaságok, amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják.
  • Azok a gazdaságok, amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják.
  • Évelő szántóföldi kultúrákkal borított terület.
  • Árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúrák.
  • Parlagon hagyott terület.

A diverzifikáció esetében a mentesülő üzemtípusok ugyanazok, mint a vetésváltásnál. A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

Fentieken túlmenően a hatályos uniós jog és a nemzeti feltételesség rendelet egyaránt rögzíti, hogy a 10 ha alatti üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők nem tartoznak a feltételességi ellenőrzések és szankciórendszer hatálya alá. Ez azt jelenti , hogy a 10 ha alatti pl. dinnyetermesztők esetében, hogy ezen gazdaságokat sem ellenőrizni, sem szankcionálni nem fogják feltételességben mindaddig, amíg az üzemméretük 10 ha alatti.

Azonban a 10 ha feletti üzemmérettel rendelkezőknél is mentesség állhat fenn a vetésváltás alól – ha a diverzifikációt sem tudják teljesíteni - , ha pl. ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező területen termesztik a dinnyét, akkor más jogszabályi hely alapján megint él a mentesség. Ugyanígy (akár) a július végén/augusztusban lekerülő dinnye után lehet vetni zöldtrágya (vagy egyéb) másodvetést, ami ott marad áprilisig-májusig, és akkor megint lehet a jogszabállyal összhangban dinnyét termeszteni (mert a másodvetés megtöri az önmaga után való vetést), ráadásul a talaj takarása is megvalósul.

Az érzékeny gyepterületek feltárcsázása és felülvetése tilos, azaz semmilyen beavatkozás nem engedélyezett. Kivételt képez az az eset, amikor a területen belátható időn belül nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, például támogatás keretében megvalósuló erdősítés esetén. Minden más esetben az érzékeny állandó gyep feltörése nem ajánlott, még akkor sem, ha a gyep jelentősen megritkult. A nemzeti park nem ad megfelelő engedélyt az ügyfélnek az ilyen beavatkozásokra, ezért nem javasolt, hogy a gazdálkodó a gyepet feltörje ezen időszak alatt sem.

A TMR-nek jelenleg része a feltételesség előírásainak ellenőrzése, azonban, ha észlelik, hogy az ügyfél nem teljesítette a talajtakarást az AÖP-ben, ennek következményeként az információ továbbításra kerülhet a feltételesség felé, amely megindítja a saját vizsgálati folyamatát.

A felület nem jelzi, hogy egy belterületen milyen gazdálkodási tevékenység folyik. Ha egy ház körül 0,5-1,5 hektáros gyepterület, amely kifejezetten szabadidős tevékenységre lett kialakítva (pl. halastó és grillezőhely), és nem történik mezőgazdasági művelés, valamint nincs belőle árbevétel, az nem támogatható. Amennyiben valaki mezőgazdasági tevékenységet végez, például konyhakertből származó árbevétellel, azt be lehet adni az egységes kérelembe, és akár kifizetést is igényelhet rá az ügyfél.

Nem kell újra csatolni, mert megőrzésre kerül és úgy tekintik, hogy az az utolsó benyújtott bizonylathoz tartozik, de fontos, hogy ne törölje az eddigi csatolmányokat, mert akkor úgy tekintik, hogy nem nyújtott be dokumentumot, nem tudják figyelembe venni a "törölt" dokumentumot.

A kisvizes élőhelynek ez a sajátossága, hogy 1 termelőhőz kell tartoznia, és egy táblán belül kell elhelyezkednie. Nem lóghat ki és 1 ügyfélhez kell tartozni és ez a legnagyobb eltérés a HMKÁ2-hez képest.

Minden dísznövényt, ami lágyszárú, és vágott állapotban kerül értékesítésre. A kertészet alatt ezen növények esetén azon dísznövény-, és faiskolákat értik, ahol a növények cserepes/konténeres, talajkapcsolat nélküli értékesítése folyik többek között. Termesztő berendezés (kötelező) azt jelenti, hogy ezen mezőt kötelező igennel vagy nemmel jelölni az MKR miatt. A többi növény esetén is lehet jelölni a Termesztő berendezés mezőt, de nem kötelező.

A HMKÁ 2. keretében lehatárolt vizenyős területek olyan mezőgazdasági területek, melyeken a víz rendszeresen, időszakosan jelen van, de termelés rajta folytatható meghatározott feltételekkel. CIS növény támogatás igénylés esetén teljesülnie kell a jogcím-specifikus követelményeknek is (pl: minimális mennyiségű minősített szaporítóanyag használat a teljes igényelt tábla területén). HMKÁ 2. lehatárolással érintett táblát akkor érdemes bevinni egy adott támogatásba, ha annak követelményeit a fenntartási szabályok sérelme nélkül tudja teljesíteni a gazdálkodó a HMKÁ2 területére is.

Direktvetés: megmunkálatlan, vagy a talajfelszín legfeljebb csekély mértékű bolygatása után, nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. A tárcsázással vélhetően ezen feltételeket teljesíteni nem tudja.

AGRO-ÖKOLÓGIAI PROGRAM (AÖP)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

A műtrágyázást trágyázásként kell bejelenti az EK felületen, gazdálkodási naplóban megfelelő a műtrágyázás. Agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában valamennyi, tárgyévben elvégzett, a 17/2024. (IV.9.) 8. melléklet szerinti talajművelési munkálatot.

A biotrinsic és a vixerán valóban mikrobiológiai készítményként engedélyezett, de felhasználásukból és kijuttatásukból adódóan AÖP-ben csak növénykondicionálóként elszámolhatók. A biotrinsicet csávázásra használják, míg a vixerán állományban használható. A mikrobiológiai gyakorlatnál a csávázószerként történő használat és állományra történő kijuttatás tiltott. A titan és phylazonit trichon felhasználási és kijuttatási jellege miatt lehet mindkettő gyakorlat esetén használható. Azaz mindig a készítmény lista az irányadó, ahogy a rendelet is ezt említi.

„(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével. (10) * Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Tehát csak az őszi időszakra vonatkozik az előírás, tavaszi kijuttatásra nem. Ettől függetlenül érdemes megfontolni az időben való vetést, hogy hasznosuljon a hatóanyag.

A TAR10 esetében nincs olyan előírás, hogy nem lehet legeltetni rajta, hiszen az valójában 2 növény csoportot foglal magába. A TAR10 az egyszerre lehet az előző évi tarló és január elsejétől spontán bezöldülő terület. Tehát a legeltetésnek semmiféle akadálya nincs. Ellenben a PIH01-gyel, hiszen a PIH01 nem más, mint a csupasz földfelszín. Ez a két hasznosírásnak az elmúlt években kialakított nagyon nagy elválasztása. A PIH01 az a talajtakarás nélküli, pihentetett terület, tehát nincs ott "semmi", tehát ebben az esetben a legeltetés irreleváns. A TAR10 az, ami az AÖP esetében vállalható hasznosítási kód. Abban az esetben fogja tudni felvenni a TAR10 hasznosítási kódot, amennyiben erre a területre a gyakorlat 3. tehát a nem termelő tájképi elemeket vagy nem termelő területeket választja a gazdálkodó. Tehát TAR10 csak akkor lehetséges, ha AÖP vállalás is van rajta.

Az AÖP gyakorlat módosítására a táblák esetében van lehetőség, például mikrobiológiai készítmény kijuttatásánál. Ha az ügyfél nem arra a táblára vállalta a gyakorlatot, áthelyezheti másik táblára, sőt, akár szeptember 30. után is módosíthatja. Ha kiderül, hogy egy szántó valójában gyepterület, és az ügyfél évi egyszeri kaszálást választott gyepterületen, akkor a hasznosítás gyepre történő módosítása esetén automatikusan a gyep hasznosításhoz igazodik. Amennyiben nem az ügyfél vagy meghatalmazottja változtatja meg a hasznosítási kódot, hanem például a helyszíni ellenőr állapítja meg, hogy nem kukorica, hanem gyep található a területen, akkor csak a megállapított hasznosítás lesz gyep, nem az igényelt hasznosítás. Ebben az esetben a szántós gyakorlatvállalás marad érvényben a területen. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek lesz egy gyep táblája, ahol szántós gyakorlatot vállalt, és így nem lesz lehetősége a 100%-os gyakorlat teljesítésére.

Ezt jelenleg úgy vizsgálják, hogy a gazdálkodási naplóban bejelentett készítmény kijuttatásához viszonyítjuk az egyéb feltételeket, tehát, hogyha ott van egy olyan feltétel, hogy az engedélyokiratban, hogy be kell forgatni, vagy tarlót be kell forgatni azonnal, akkor ugyanazon a dátumon kell lennie mind a két műveletnek. Tehát az egy napos eltérést is figyelembe veszik.

A jogszabály szerint a képet a kaszálás időpontjában kell beküldeni. Az elmúlt években és 2025-ben is MÁK részéről minden kép átnézésre került, amely a táblákhoz, az adott földhasználati kategória táblájához vagy agrotechnikájához van csatolva, tehát mindegy, hogy a képet a „ /1”-hez vagy a táblához nyújtja be. Az alternáló kaszás gyakorlatok esetében elfogadható, ha a területet lekaszálták, és a kép nem pontosan a kaszálás napján készült, de látszik, hogy a terület kaszálva van (a kaszálás több napig tartott). A 10 cm-es tarló hagyás gyakorlat esetén azonban a képet a kaszálás időpontjában kell készíteni, hogy a tarló meghagyását biztosan elfogadhassák.

A vetési dátum 2022 lesz, a betakarítási dátumot nem szükséges megadni. Mikrobiológiai készítmény esetén a betakarítási dátumként azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a növény lekerül a területről. Álló kultúrába nem lehet mikrobiológiai készítményt kijuttatni. Amennyiben a mikrobiológiai készítmény kijuttatásra kerül a TAR10-re, majd beforgatásra kerül, akkor az már nem minősül TAR10-nek. Ebben az esetben a betakarítás dátuma az a nap, amikor a mikrobiológiai készítmény kijuttatásra került.

Jelenleg a Limus Care-nek nincs érvényes engedélyokirata Magyarországon, ezért nem szerepel a listában. Abban az esetben ha a folyékony karbamid azonnal bedolgozásra kerül és kiválasztásra kerül, hogy nem alkalmazott inhibítort, a gyakorlat választható és elfogadott. Jelenleg nem tervezik a listák bővítését.

Igen, az Egységes Kérelemben azt kell választani, hogy nem alkalmazott inhibitort. Ebben az esetben az inhibitor csak a Nemzeti Irányító Hatóság által közzétett listában szereplő ureáz gátló készítmény lehet. Egyéb inhibitor mellett vagy inhibitor hiánya esetén a készítményt be kell dolgozni a talajba. Az ellenőrzés során nem merülhet fel probléma, mivel a talajba dolgozás megtörtént.

Ha az engedélyokirat alapján a csávászószer nem műtrágya (hanem például növénykondicionáló, mikrobiológiai készítmény), akkor nem vállalható rá a gyakorlat, de növénykondicionáló alkalmazása gyakorlat választható, ha a készítmény szerepel a listában. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a gyakorlat vállalással érintett táblán a karbamid tartalmú műtrágyával és karbamid tartalmú készítménnyel (csávázószer) kijuttatott hatóanyag megfeleljen a határértéknek (min. 35 kg, max. 90 kg N.)

Ugyanaz a terület-eltérési tolerancia alkalmazandó, mint más jogcímeknél. Továbbá az ügyfél állandó gyepterületének csökkenése is elfogadható abban az esetben, ha korábbi állandó gyepeinek egy részén már más gyakorolja a jogszerű földhasználatot (lásd. a 17/2024. AM rendelet 20.§ (4) bekezdését). A vállalás ugyanis két részből áll. Egyrészt az ideiglenes gyepterületet kell numerikusan megőrizni, ami azt jelenti, hogy a kérelmezés évében megállapított ideiglenes gyep terület és a korábbi évi ideiglenes gyep terület nagysága eltér-e egymástól. Amennyiben eltér, abban az esetben az eltérés oka az ideiglenes gyep állandó gyeppé alakulásából fakad-e. Itt numerikus értékek lévén nincs tolerancia. A vállalás másik része az előző évi állandó gyep területek megőrzése. Ezzel kapcsolatban azt ellenőrzi a MÁK, hogy a kérelmezés évében nem gyepként hasznosított terület a korábbi évben állandó gyepen helyezkedett-e el. Amennyiben részben igen, abban az esetben vizsgálják hogy a változás a változásvezetésnél is alkalmazott toleranciát meghaladja-e. Tehát ha a gazdálkodó területe más helyre kerül, abban az esetben is meg kell őrizni a korábban állandó gyepnek minősülő terület hasznosítását.

Ideiglenes gyep semmiképp ne legyen beadva TAR10-nek. TAR10 fogalma: A január 1-től augusztus 31-ig tartó pihentetési időszak alatt tarlómaradvánnyal illetve spontán megjelenő zöld növényzettel borított terület, ahol kaszálással vagy szárzúzással megakadályozták a virágzást és a szaporítóképletek kialakulását. Azaz, ha a tavaly előtti főnövény tarlómaradványai (szár, szalma) egyértelműen fellelhetőek a táblán, akkor lehet a TAR10 hasznosítái kód. Ebben az esetben javasolt a területről a biztonság kedvéért mobilgazda fotót készíteni egy esetleges későbbi bizonyítás érdekében. Ha nincs vagy nem egyértelműen nem fedezhető fel tarlómaradvány, nem javasolt a gyakorlat vállalása.

FIATAL GAZDA

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Minden esetben csatolni kell a létesítő okiratot. Amennyiben az okirat nem változott, ugyanazt kell benyújtani. A cégnyilvántartásból ellenőrzésre kerül, hogy valóban nem történt változás.

Amennyiben a kérelmet az elhunyt neve alatt nyújtják be, a fiatal gazda támogatás nem vehető igénybe, így a kérelem benyújtása nem számít bele a mezőgazdasági tevékenység kezdetébe. Azonban, ha az igénylő önálló őstermelő, ŐCSG képviselő, tag (pontozás alapján vezető), vagy egyéni vállalkozó, akkor az lesz a mezőgazdasági tevékenység kezdete, így emiatt nem lesz jogosult a támogatásra 2026-ban.

Nagyon sok végzettség megfeleltetése megtörtént, az alábbi IH közleményben szerepelnek, ha egy végzettség már volt az IH-nál és a megfeleltetés eredménye, érdemes megnézni: https://kap.gov.hu/kozlemeny/2025-03-25/kap-nemzeti-iranyito-hatosag-232025.-szamu-ih-kozlemenye-2024.-evi-fiata Külön értesítést nem küld a MÁK az ügyfeleknek – ha esetleg nem megfeleltethető a végzettsége, akkor arról a döntésből szerez tudomást, vagy az ezt megelőző IH közleményből.

A legfeljebb öt éven keresztül igénybe vehető Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra jogosult minden olyan természetes személy, aki az egységes kérelem első alkalommal történő benyújtására nyitva álló időszak utolsó napján 18. életévét betöltötte, de 40. életévénél nem idősebb, és aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet, továbbá aki mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg.Ebben az esetben nem jogosult.

TERMELÉSHEZ KÖTÖTT NÖVÉNY

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Nincs konkrét határidő, de a képet akkor kell elkészíteni, amikor a növény már jól látható, és fontos, hogy betakarítás előtt legyen. Azért nincs határidő, mert a különböző növényeknek eltérő a tenyészideje vagy területen tartási ideje, és különböző időpontokban vetik őket. Másodvetések esetén – akár őszi vetésről van szó – a képet akkor kell elkészíteni, amikor a növény olyan állapotban van, hogy egyértelműen megállapítható, hogy az a növény került elvetésre, amelyre a termeléshez kötött támogatást igényelte a gazdálkodó.

Ha a kérdés 1 hektárra vetítve vonatkozik, akkor igen. A lucerna aránya több, mint 50%.

TERMELÉSHEZ KÖTÖTT ÁLLAT

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

A vállalásokkal kapcsolatban különbséget kell tenni aszerint, hogy mikortól érvényesek. Az állat alapú jogcímek esetében, mind a közvetlen támogatásoknál, mind a VP-seknél van olyan, ahol már elkezdődött a kötelezettségvállalási időszak. Ha ez az időszak elkezdődött, akkor az esemény vis maiornak minősül. Hiába nyújtja be utólag a KK-t, az esemény a kötelezettségvállalási időszakban történt. Ugyanez vonatkozik az AKG esetében is, ahol január 1-jén kezdődött a kötelezettségvállalási időszak, tehát ha január 1. és az egységes kérelem benyújtása között történt az esemény, akkor vis maiornak minősül, mivel a gazdálkodó január 1-től vállalta a kötelezettséget, és igyekszik minden előírásnak megfelelni, függetlenül attól, hogy kifizetési kérelmet még nem nyújtott be. A közvetlen támogatásoknál probléma akkor merülhet fel, ha a birtokon tartási időszak az egységes kérelem benyújtását követően kezdődik, és ugyanez vonatkozik az AÖP-re is. Vis maiornak két dolog minősül: ami a kötelezettségvállalási időszakban még nem volt látható, illetve amit az ügyfél nem tudott volna megakadályozni. Mindkét feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Például, ha bizonyos megyékben megtiltják a legeltetést, az érthetően olyan esemény, amit az ügyfél nem tud megakadályozni, de a kötelezettségvállalás az AÖP esetében már nem minősül vis maiornak. A húsmarha esetében ez egy utófinanszírozott jogcím, tehát tavaly kezdődött a kötelezettségvállalási időszak. Ebben az esetben vis maior eseményről van szó, így vis maior kérelmet be lehet nyújtani, és kifizetési kérelmet is be lehet adni. Az AKG és az ÖKO esetében hasonló a helyzet. Az AÖP esetében valószínűleg nem ez lesz a helyzet. Ha az ügyfél legeltetést választ, és meg van tiltva, hogy kivigye az állatokat a legelőre, akkor nem javasolt a legeltetést választani. Olyan kötelezettséget válasszon, amit be tud tartani, különösen, ha jelenleg abban a megyében meg van tiltva a legeltetés. Nem lehet tudni, hogy meddig lesz a tiltás, de nagy kockázatot jelent, ha hosszú távon meg van tiltva a legeltetés az adott területen. Ha az ügyfél olyan megyében gazdálkodik, ahol már most legeltetési tilalom van, akkor ez nem minősül előre nem látott, elháríthatatlan külső oknak. Más a helyzet jogi értelemben olyan megyében, ahol jelenleg nincs legeltetési tilalom. Ebben az esetben jogszerű, hogy a kérelmezés pillanatában jóhiszeműen eljárva feltételezi, hogy később sem lesz legeltetési tilalom. Ez nem zárja ki, hogy később mégis lesz, de azt nem tudhatja előre. Olyan esetben, amikor már van hatályos legeltetési tilalom egy adott területen, nyilvánvalóan nem minősül vis maiornak. A legeltetési tilalommal kapcsolatban az AKG szempontjából az állatsűrűség és a legeltetési sűrűség vállalások vis maiornak tekinthetők, de a gyepek legeltetéssel vagy kaszálással történő hasznosítása nem minősül vis maiornak, mivel kaszálással hasznosítani kell a területet. Ha később kényszervágás történik, és az ügyfél nem tudja tartani az állatsűrűséget, az természetesen vis maior. Ha később nem tudja pótolni, vis maior-os elállási kérelmet lehet benyújtani.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 13. §-a az alábbiakat írja elő: (1) Az anyajuhtartás támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy, amely a) gondoskodik az Állattenyésztési Korm. rendelet szerinti apaállat-használatról, és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ a nőivarú állomány fedeztetésére, (2) A mezőgazdasági termelő, mint állattartó tenyészeteiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek (a továbbiakban: MJKSZ) kiállított igazolása alapján teljesíti. Fentiekre tekintettel az MJKSz instruktorai vizsgálják a szakszertű apaállat használatra vonatkozó feltételek teljesítését. Az említett, az „anyajuh minden megkezdett ötven egyedszáma után egy tenyészkos” (szakszerű apaállat használat) előírást ellenőrzése az előző év január 1-től a kérelmező tenyészetében megfordult egyedekre vonatkozó adatok alapján történik. Az úgynevezett Zöld könyvben szereplő adatokat vizsgálva az instruktorok állapítják meg, hogy szakszerű volt-e az apaállat használat, mely nem csak az anyajuhok számától, hanem pl. függ attól is függ, hogy osztva/sűrítve/egyszer ellet-e a kérelmező. Kérjük, hogy a kérelmező forduljon közvetlenül az instruktorához, aki pontos tájékoztatást ad a szakszerű apaállat feltételeiről és arról, hogy a termeléshez kötött anyajuh támogatás esetén hány egyed után jogosult kérelmet benyújtani.

EGYÉB TÉMAKÖRÖK

(Átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT), Történelmi bázosjogosultság (TB), Változásbejelentés)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Június 10-ig a nemzeti park felé kell jelenteni a kaszálást megelőző 5 napon túl, tehát 5 napon belül kell kaszálni. Június 10. követő kaszálások esetében pedig már a MÁK felületén kell ezt jelezni. Ehhez szükséges az alap kérelem, tehát ha nem nyújtják be az alap kérelmet, akkor nem fognak tudni kaszálásbejelentőt tenni. A Kincstár segítségként a kaszálás bejelentőben megszemélyesíti a speciális hasznosításokat, amire egyáltalán ilyen kaszálást lehet vagy kell tenni a nemzeti parkok felé, de ehhez kell az alap kérelem

A kaszálás bejelentő a nemzeti parkok felé menő bejelentést jelenti, és más jogcímek esetében ilyen nemzeti park felé menő bejelentési kötelezettség jelenleg nem áll fenn. A Natura2000 esetében nem feltétel, hogy legyen rajta Natura2000 jogcím igénylés. A feltétel az, hogy a terület bármilyen módon Natura2000 gyepterülettel legyen érintett.

A jogalapot a 269/2007. kormányrendelet biztosítja. A rendelet kimondja, hogy „a Meparban rögzített területek”, tehát nem a földhivatali nyilvántartásban rögzített adatokat veszi alapul. Amennyiben a Meparban az adott területen Natura 2000 fedvény található, és ez nem Natura 2000 szántó, erdő vagy ültetvény, akkor azt gyepként kell kezelni. Ebben az esetben az ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a földhasználati előírás alapján, nem pedig a földhivatali nyilvántartás szerint. Ezért a földhivatali bejelentés nem releváns.

Igen, bejelentési kötelezettsége van amennyiben kaszálóként vagy legelőként van a terület használva. (ideiglenes és állandó gyepre is vonatkozik) A MÁK felülete a táblákat fel fogja ajánlani, tehát minden táblát, ahol a Natura2000 fedvény és a hasznosítás találkozik, és legalább a változás vezetési bejelentésnek a küszöbét eléri a ráfedés. Küszöbérték alatta lévő táblákra nem fogja a rendszer a bejelentést engedni. Nagy fontos lesz az, hogy jó hasznosítás kerüljön megadásra. Amennyiben rossz hasznosítás lett bejelentve, azt adatváltozás keretében kell módosítani, majd ezt követően megteheti a kedvezményezett a bejelentést. Az év közben vásárolt terület esetében az előző tulajdonosnak van bejelentési kötelezettsége.

A bejelentést legalább 5 nappal előre kell megtenni. Lehetőség van arra is, hogy egy bejelentésben az egész évre vonatkozóan megadja a dátumokat, így biztosan teljesül a minimum 5 napos előírás. ( Az AKG előírásai nem tiltják az előre bejelentést.) A felület úgy lesz kialakítva, hogy a dátumokat újra be lehessen jelenteni. Ha egy területen nem sikerül az 5 napos kaszálás, akkor másnap vagy későbbi időpontban új bejelentést lehet tenni. Célszerű egy bizonylaton több táblát bejelenteni. Ha a bejelentést követően több mint 5 nap elteltével pl. az időjárás miatt nem sikerül kaszálni, vis maior bejelentés nem szükséges, csak egy új időpontot kell megadni a kaszálás bejelentőn. A Natura2000 gyepterületek esetében nincs meghatározva, hogy mikor kell elvégezni a tisztító kaszálást.

Kialakításra került egy olyan országos rendszer, ami a talajminta eredményeket digitálisan tartalmazza, és ahhoz, hogy a talajlaborok ebbe a rendszerbe fel tudják tölteni a eredményeket, ahhoz szükség van a talajminta pontos beazonosítására.

A VIZIG Natura területekre nem lehet Natura támogatást igényelni, azonban a 269/2007. kormányrendelet előírásai vonatkoznak rájuk. Ennek megfelelően ugyanazokat a feltételeket kell betartani, mintha nem VIZIG Natura területről lenne szó, például kaszálás, legeltetés, és a kaszálás időpontjának előzetes bejelentése.

Javasolt a visszavoás, mert ha nem teljesíti úgy, hogy a támogatási kérelemben kapott rá támogatást, akkor az szankcióval járhat.

A fotónak bizonyítani kell, hogy többlet életteret biztosítottak. Amennyiven az állatok ki tudnak járni, akkor célszerű az istólában és kint is fotót készíteni.

A tolerancia miatt mindkét irányba 20-20 fok eltérést engedélyeznek, mivel ez szükséges a képek megfelelő benyújtásához. Ha csak 1-1 fok lenne megengedve, nem lehetne megfelelően beadni a képeket. Az irányvektor 2-20 méter között terjedhet, amelyet a fotó készítésének irányába kell felvenni. Érdemes ebben az esetben a 20 métert lesétálni, és az irányvektort úgy beállítani, hogy megfelelő irányba mutasson. Ez különösen fontos, hogy a felületen csatolni lehessen a képet, és elkerüljük, hogy a tábla mellett legyen, nehogy kiessen a táblát metsző területből. Ha a TMR-nél küldünk ilyen fényképet, érdemes az irányvektort is megfelelően beállítani, hogy ne merüljön fel a csalás gyanúja a MÁK részéről. Például, ha a napraforgó között átlátszik a búza, és azt kerül fotózásra, fontos, hogy a fotó és az irányvektor megfelelő legyen, különben a Kincstár nem fogja elfogadni a képet, vagy helyszíni ellenőrzést rendelhet el. Célszerű ilyen esetben kijavítani a fotót.

A georeferált képet úgy kell csatolni a táblához, hogy az a tábla 10 méteres környezetében készüljön. A gazdálkodó a fóliasátor bejárata előtt 10 méterrel is megállhat fotózni és csatolhatja a képet. Fóliás termesztés esetén látszódnia kell, hogy a növény a földdel kapcsolódik, és a betakarítás előtt készült, ekkor elegendő egy fotó. Jogcímenként nem szükséges külön-külön fotó, de mindkét esetben meg kell felelnie a feltételeknek. Ha egy területen több növény van, mindegyikről szükséges fotót készíteni. A fotónál bármelyik intézkedést kiválaszthatja (CIS, termesztő berendezés). Amennyiben a kaszálásról, a gépről, vagy az őshonosnál a legeltetési napló kiváltása miatt készít fotót, célszerű a táblán elkészíteni azt. Táblával párhuzamosan készült fotót nem fogják elfogadni. Ha nem a táblán készül a fotó, akkor az irányvektor 10 méteres meghosszabbításának metszenie kell a táblát.

A felhívás alapján a Nébih-hez kötelező beküldeni, viszont fel lehet tölteni a MÁK felületén is, és ebben az esetben azok az adatok lesznek figyelembe véve, amiket az EK-ba feltölt a gazdálkodó.

A pályázati felhívás 11. fejezetének 11.1 alfejezetének (1) pontja alapján: Kötelezettségátadás esetén a KAP Vhr.-ben meghatározottak mellett alkalmazni kell az alábbiakat: (1) A kötelezettség átadás-átvételre vonatkozó kérelmet a kötelezettség átvevőjének elektronikus úton kell benyújtania az NKÜ honlapján keresztül elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen (a továbbiakban: elektronikus űrlapkitöltő felület) az átruházást követő 30 napon belül. Az átruházás időpontja a FELIR-ben megtalálható az egyed/állomány tartójának személyében bekövetkezett változás, azaz az új tartó tartói jogviszonyának kezdeti időpontja.Támogatói okirat hiányában Támogatáshoz kapcsolódó iratok elektronikus beküldése menüpont segítségével lehet bejelenteni a kérelmet, a Támogatási kérelem iratazonosítószámának megadásával, továbbá a szükséges dokumentumok csatolásával.

ERDÉSZETI JOGCÍMEK

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

A támogatói okirat véglegessé válásától számított 24 hónapja van az erdő szerkezetátalakítás tevékenységek megvalósítására, tehát, ha a támogatási kérelem benyújtását követően a támogatói okirat kézhezvételét megelőzően nem nyújtott be az adott erdő részletekre kifizetési kérelmet, akkor a támogatói okirat után, benyújthatja a kifizetési kérelmét, ha megvalósította a tevékenységeket.

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

MÁK AKG GYIK

A felhívás területen található azonos növényekről, vagy azonos növények tarlójának elkülönítéséről rendelkezik. A területek elkülönítése a kedvezményezett felelőssége, egy mindenkire kötelező jellegű alapkövetelmény az intézkedésen belül. A területek elkülönítésének biztosításával nem csak a vállalással kapcsolatos meg nem feleléshez kötődő szankció kiszabását előzheti meg, hanem a helyszíni ellenőr munkáját segíti, a helyszíni ellenőrzést gyorsabbá teszi. Az előírás értelmezése során fontos szem előtt tartani, hogy a területeknek minél jobban elkülöníthetőnek kell lennie. A TAR10 egy tavalyi növény tarlóját vagy egy idei évi spontán zöldült területet jelentheti, a 3 évvel ezelőtti növény „tarló”-ja inkább kategorizálható egy felfüvesedett (ideiglenes gyep) területként. Az Ön példája szerinti, műveletlen, helyenként gyomos, felfüvesedett terület (mely egykoron őszi búza volt) vélhetően megkülönböztethető az ellenőr számára egy friss vetésű őszi búza kultúrától vagy annak friss tarlójától.

Amennyiben a kérdés a 98. sorszámú előírás („A talajfelszín megsértésével járó gépi munkavégzés április 1. és július 15. között nem végezhető, kivéve a betakarítás utáni tarlóhántást.”) miatt merült fel, akkor javasolják, hogy ha a főnövényi vetése megtörtént az Egységes Kérelem benyújtásának jogvesztő határidejéig (azaz 2025.06.10-ig) akkor kerüljön benyújtásra a vis maior kérelem is, és a tábla vonatkozásában kerüljön megjelölésre a megsértett előírás.” (A vetéssel a vetésszerkezeti előírás teljesülhet, ha az releváns).

Az AKG esetében a tervezett agrotechnikai műveleteket az egységes kérelemben előre be kell tervezni. Az agrotechnikai műveletek elvégzésének tervezése az EK rendelet alapján kötelező, az új felhívás „csak” átemelte. Továbbá, az 5 éves programban a tervezés segítségül is szolgálhat a megtett vállalások lekövetéséhez, s így még a betervezett műveletek elvégzésére figyelmeztetést is tudnak küldeni. A jelenleg hatályos felhívás nem fogalmaz meg szankciót arra vonatkozóan, ha nem történik meg a tervezés. A benyújtó felület funkció alapján a tervezés módosítására van lehetőség, illetve amennyiben a ténylegesen elvégzett művelet máshol / más területmérettel történik, akkor a tervezet felülírható. Az előírás teljesítése során minden esetben az elvégzett művelet kerül figyelembevételre ÉS amennyiben az elvégzett művelet bejelentése nem a felhívás szabályainak megfelelő, akkor nem kerül figyelembevételre.

AKG és ÖKO esetén április vége és május legelső felében várhatóak a támogatói okiratok. A kötelezettség vállalás időszak elindult már 2025.01.01. tehát a kötelezettségeket be kell tartani. Kifizetési kérelmet be lehet nyújtani támogatási okirat nélkül is. Húsmarha esetén ha még nincs meg az okirat, akkor függetlenül attól, hogy megkapja a gadálkodó vagy sem, a kifizetési kérelmet be kell nyújtani. Tehát a támogatói okirat megléte nélkül is be kell jelölni a kifizetési kérelmet és később azt lehet módosítani/ ki lehet venni.

Amennyiben még nem jogerős a hagyatéki végzés, akkor a vélelmezett örökös a saját támogatási azonosítójával belépve a felületre tudja az elhunyt nevében benyújtani a kérelmet. Ezt követően figyelembevételre kerül a TO kiadásánál a következő évtől, hogy ha lesz berögzített örökös, akkor az örökösnél lesz létrehozva az okirat. A G1060 „Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem” nyomtatványt kitöltve, mellékelve a halotti anyakönyvi kivonat másolatával kell a Magyar Államkincstárnál vélelmezett örökösként nyilvántartásba vetetnie magát, és ezáltal, mint vélelmezett örökös lesz lehetősége igényelni. Amennyiben TO előtt elhunyt az ügyfél, azokra ugyanaz vonatkozik, mint az előző pályázat esetén. A jelenlegi pályázati felhívás már nem tartalmazza ezt az információt, mivel az AÜF részletesen leírja, hogy az örökös vagy a jogutód kérheti a támogatói okirat kiállítását a saját nevére. Ezért elhunyt személy nevére nem állítanak ki támogatói okiratot. A jogutód akkor kaphat támogatói okiratot, ha mind ő, mind az elhunyt megfelel a támogatási feltételeknek.

Jogszerű földhasználatnak a teljes kötelezettségvállalási időszakban fenn kell állnia. Amennyiben időközben lejár a földhasználat, akkor ki tudja vonni a területet a gazdálkodó a támogatásból az elállásos feltételrendszerrel. Nincs változás az előző programhoz képest. Tehát ha valakinek a kötelezettségvállalási időszak alatt jár le a határozott idejű bérleti szerződése akkor van lehetősége ezeket a területeket visszavonni, elállni a vállalt kötelezettségektől pénzvisszafizetések nélkül. Nagyon fontos, hogy az elállás feltételeinek meg kell felelni, tehát határozott idejű legyen a szerződés.

Helyszíni ellenőrzés során vizsgálatra kerül, hogy kihelyezésre kerültek-e feromon csapdák, és ha igen, hány darab található. A jegyzőkönyvezés, azaz a dokumentum ellenőrzése során ellenőrzésre kerül, hogy a gazdálkodási naplóban szerepel-e olyan előrejelzés, amely feromon csapdák alkalmazásával történt. Ezt követően megvizsgáljuk, hogy az előrejelzés időszakában történt-e terepi vizsgálat, és ha igen, az ellenőrök találtak-e feromon csapdákat. A másik ellenőrzési mód, hogy a gazdálkodási naplóban külön mező található erre a célra, ahova be kell jegyezni, ha feromon csapdák kerültek felhasználásra.

A pályázati felhívás előírja, hogy az előírás csoporton belül lévő KET-ek esetében kell teljesíteni a követelményeket. Nem szükséges minden egyes KET-en a területnek megfelelően teljesíteni, hanem az előírás csoportba bevont KET-ek összterületéhez viszonyítva kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy ha egy KET közelében nincs fa, oda nem kell kihelyezni, de ha egy másik KET közelében sok fa található, oda több csapdát lehet kihelyezni, így az előírás csoportba bevont KET-ek összterületéhez viszonyítva teljesíthető a követelmény. Amennyiben az összes vonatkozó KET esetében nincs fa a területen, az igénylőnek tisztában kellett lennie ezzel a kérelem benyújtásakor.

A táblaméret maximalizálására vonatkozó kötelezettség fő célja a biodiverzitás növelése, amely kisebb táblákon eltérő kultúrák termesztésével érhető el. Ez a kötelezettség nem teljesül, ha például egy 30 hektáros táblán 5 hektáronként karókat helyezünk el KET elválasztásként, mivel ez biodiverzitás szempontjából továbbra is egy 30 hektáros, egybefüggő terület marad. A decemberben megjelent közlemény is ezt kívánta egyértelműsíteni, hogy a karók elhelyezése nem elegendő ezen kötelezettség teljesítéséhez. A szankciókra vonatkozóan a KET elválasztás szabályai érvényesek, amelyek 1-5% közötti szankciókat vonhatnak maguk után.

Lehetőség van mobilról felmért terület importálására az EK-ba, és ez a rajz a benyújtás során felhasználható. A MobilGazdával felmért terület pontossága a telefon pontosságától függ. Amennyiben az alkalmazás egy mérőműszerre van telepítve, nyugodtan használható, mivel megfelel az AKG előírásainak és az ellenőrzési követelményeknek.

Mindegy, hogy melyik táblába vet, az egyikbe mindenképpen szükséges. Ha két tábla szomszédos, akkor az egyikbe kell vetni. Ha több szomszédos tábla van, úgy kell vetni, hogy elválassza a szomszédos táblákat. Amennyiben két tábla szomszédos, az egyiken kell kialakítani.

Ne vigyenek olyan területet az AKG-ba, ahol nem tudják teljesíteni, hogy június 10-ig elvetésre kerül az adott növény. Az ilyen terület PIH01 kategóriába esik (nincs vetés, nincs növénytakarás), ami az AKG és ÖKO esetében nem elfogadható. Az AKG támogatás kizárólag a főnövényre adható. A termeléshez kötött támogatás esetén, ahol másodvetésre is jár támogatás, a PIH01 és a csemegekukorica másodvetés elfogadható. Ebben az esetben azonban nagyon fontos, hogy a másodvetést június 10-ig betervezze, mert utólagosan nem pótolható.

A kérelmezési felületen a figyelmeztető üzenetek segítik a beadást. A MÁK nem tudja hogy a valóságban mekkora az a tábla, és hogyha nagyobb, mint 5 hektár hivatalból nem tiltható beadás. Ez az elbírálás során nyilván szankciókhoz vezet, ezért van a figyelmeztető üzenet.

Zöldugar szegény nem lehet szomszédos zöldugar táblával, ebben az esetben számít az alábontás, itt a két zöldugar nem lehet szomszédos.

Ez csupán tervezés, mint minden évben, és csak egy tervezet. Ha a gazdálkodó más helyen szeretné megvalósítani a tervezett agrotechnikát, mert valami akadályozza annak kivitelezését az eredeti táblán vagy poligonon, akkor átviheti egy nagyobb területre, vagy egy másik táblán is megvalósíthatja. A tervezés célja, hogy a MÁK folyamatosan tájékoztathassa az ügyfeleket, hogy ne felejtsék el a kötelezettségeiket. A terület növelése is lehetséges, de ebben az esetben a gazdálkodó jelzést kap, hogy nagyobb területet szeretne, mint amit eredetileg betervezett.

Felhívás külön kéri, hogy a január 1. után elvégzett agrotechnikai műveleteket azt az EK benyújtásával vagy az 1. egységes kérelem benyújtását követő 20 napon belül jelentsék be az ügyfelek. A 2024-es adatváltozás azért nem megfelelő, mert sok esetben változhatott az ST AKG-s KET, tehát ezért kellene az EK és nem az adatváltozáson benyújtani.

Amennyiben a keverékek tisztán füves keverékek, azok nem csak az AKG-ban, hanem az egységes kérelemben sem szerepelhetnek szántóföldi hasznosításként és területként. Bizonyos hasznosítási kódok kikerültek, amelyekre 2025-től nem lehet kifizetést igényelni, ilyenek például a hagyományos gyümölcsösök. Ennek oka, hogy az AKG-ban nincs hagyományos gyümölcsös támogatás. Továbbá, a füveshere és füveslucerna sem részei már az AKG-nak. Az AKG esetében a füves keverékek már nem részei a pályázati felhívásnak, ezért ezekre a hasznosításokra nincs szükség. Amennyiben valakinek füves keveréke van, javasolt a GYE01 vagy GYE02 használata.

Az el nem telepített területre kizárólag AKG-t nem lehet benyújtani. A fennmaradó területen továbbra is folytathat egyéb mezőgazdasági tevékenységet, azonban ez a terület nem lehet az AKG része. BISS-t lehet rá igényelni, és az AÖP része lehet mindaddig, amíg ott nincs AKG.

"Valamennyi földhasználati kategória esetén, ha egy KET-tel szomszédos területen azonos hasznosítási kódú növény termesztése történik (a kedvezményezett, vagy a szomszédos terület használója által), vagy azonos hasznosítási kódú növény tarlója található, akkor a kedvezményezettnek az alábbiak szerint gondoskodnia kell a KET elkülönítéséről." Tehát dátum nincs meghatározva, de fontos, hogy a tarlót is el kell tudni különíteni.

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című (KAP-RD19a-1-24) pályázati felhívás támogatott területein a 2025. évben nem, vagy csak korlátozással alkalmazható növényvédőszer-készítmények köréről szóló 71/2024. számú közleménye az alkalmazható készítményekkel kapcsolatban az alábbi korlátozást tartalmazza: „A növényvédelmi tevékenység során minden esetben be kell tartani az adott készítmény engedélyokiratában foglaltakat.” Ez vonatkozik az alkalmazott dózisra és az ismétlésszámra is. A csávázószer – a származási tagállamban - engedélyezett dózisát az illetékes tagállami engedélyben találja meg, illetve a csávázott vetőmag forgalmazójánál található, ez a magyar hatóság számára nem áll rendelkezésre. Mivel a készítmény nem rendelkezik hazai engedélyokirattal, így nem tud eleget tenni a fenti korlátozásnak, ezért a készítmény nem alkalmazható AKG támogatott területen. Felhívjuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy MTÉT szántós tematikus előíráscsoportok (TECS-ek) esetén alapvállalásként szerepel, hogy „rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos”.

1: Az EK-ban kaszálást tervezést az AÖP tekintetében kell június 10ig megtenni, majd a kaszálás elvégzését követően 20 napon belül a tényleges kaszálás dátumát bejelenteni. De ezzel az AÖP feltételei kerülnek teljesítésre. Az AÖP esetén a ténylegesen elvégzett kaszálási dátum az igazán fontos, az van időponthoz kötve, a tervezés esetén nincs meghatározva, hogy azt követően mikor lehet kaszálni. 2: A kaszálás bejelentő a Natura 2000 gyepterületekkel érintett területekhez kapcsolódó bejelentésre szolgál, valamint a ST AKG 2024 esetén bizonyos MTÉT területek esetén előírás kötelezettséget lehet majd rajta teljesíteni. A tervezett időpontját legalább öt munkanappal írásban kell majd jelezni. A két bejelentés tehát nem azonos célt szolgál, egymást nem váltja ki.

A kajszira tud igényelni a gazdálkodó. A vállalásokat egész KET-re kell megtenni. A kis táblát is jelölni kell támogatást nem igényeltként, de előnyösebb lenne, ha ott is elérné a táblaméret a 0,25 ha-t, mivel jelen állapot szerint BISS-re sem jogosult

A jelenleg hatályos felhívás alapján amennyiben a KET érintett a „A vállalással érintett teljes területen - az évelő szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő kivételével - a táblák maximális mérete 5 ha.” vagy a „A tematikus előíráscsoport teljes területén - az évelő szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar és méhlegelő kivételével - a táblák maximális mérete 20 ha.” vállalással, akkor a Felhívás 1.8 fejezet 12) pontja szerint a KET-tel szomszédos területen ha azonos hasznosítási kódú növény termesztése történik (a kedvezményezett, vagy a szomszédos terület használója által), vagy azonos hasznosítási kódú növény tarlója található, akkor a kedvezményezettnek az alábbiak szerint gondoskodnia kell a KET elkülönítéséről legalább 2 méter széles zöldugar vagy méhlegelő sáv elhelyezésével. A sávokkal kapcsolatosan még az alábbit mondja ki a Pályázati Felhívás 1.11. fejezete szerint: 2) A tábla elválasztó sáv a tábla része. 3) Ha egy tábla tartalmaz táblaelválasztó sávot, akkor a tárgyévi egységes kérelemben az adott tábla vonatkozásában jelölni kell, hogy az tartalmaz táblaelválasztó sávot. 4) A táblaelválasztó sáv hasznosítása nem lehet azonos az érintett tábla hasznosításával.

ÖKOLÓGIA GAZDÁLKODÁS

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

AKG és ÖKO esetén április vége és május legelső felében várhatóak a támogatói okiratok. A kötelezettség vállalás időszak elindult már 2025.01.01. tehát a kötelezettségeket be kell tartani. Kifizetési kérelmet be lehet nyújtani támogatási okirat nélkül is. Húsmarha esetén ha még nincs meg az okirat, akkor függetlenül attól, hogy megkapja a gadálkodó vagy sem, a kifizetési kérelmet be kell nyújtani. Tehát a támogatói okirat megléte nélkül is be kell jelölni a kifizetési kérelmet és később azt lehet módosítani/ ki lehet venni.

Amennyiben még nem jogerős a hagyatéki végzés, akkor a vélelmezett örökös a saját támogatási azonosítójával belépve a felületre tudja az elhunyt nevében benyújtani a kérelmet. Ezt követően figyelembevételre kerül a TO kiadásánál a következő évtől, hogy ha lesz berögzített örökös, akkor az örökösnél lesz létrehozva az okirat. A G1060 „Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem” nyomtatványt kitöltve, mellékelve a halotti anyakönyvi kivonat másolatával kell a Magyar Államkincstárnál vélelmezett örökösként nyilvántartásba vetetnie magát, és ezáltal, mint vélelmezett örökös lesz lehetősége igényelni. Amennyiben TO előtt elhunyt az ügyfél, azokra ugyanaz vonatkozik, mint az előző pályázat esetén. A jelenlegi pályázati felhívás már nem tartalmazza ezt az információt, mivel az AÜF részletesen leírja, hogy az örökös vagy a jogutód kérheti a támogatói okirat kiállítását a saját nevére. Ezért elhunyt személy nevére nem állítanak ki támogatói okiratot. A jogutód akkor kaphat támogatói okiratot, ha mind ő, mind az elhunyt megfelel a támogatási feltételeknek.

Jogszerű földhasználatnak a teljes kötelezettségvállalási időszakban fenn kell állnia. Amennyiben időközben lejár a földhasználat, akkor ki tudja vonni a területet a gazdálkodó a támogatásból az elállásos feltételrendszerrel. Nincs változás az előző programhoz képest. Tehát ha valakinek a kötelezettségvállalási időszak alatt jár le a határozott idejű bérleti szerződése akkor van lehetősége ezeket a területeket visszavonni, elállni a vállalt kötelezettségektől pénzvisszafizetések nélkül. Nagyon fontos, hogy az elállás feltételeinek meg kell felelni, tehát határozott idejű legyen a szerződés.

Tájékoztató jellegű, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor 3 éves átállásúnak jelölt KET-en az igénylése alapján nem a 2b melléklet szerinti növény található, azaz a KET vonatkozásában nem 3 csak 2 évként kerül figyelembevételre az átállási időszak.

Igen.

Amennyiben a vis maior helyzet igazolható - közcélú igénybevétel, kisajátítás stb. 6 hónapon belül, úgy 2025. évben a KET területére részleges kifizetési igényt és Vis maior bejelentéssel és új méréssel lemondási kérelmet nyújt be 2025-re. Amennyiben a vis maior helyzet nem áll fenn, abban az esetben részlegesen igényli a KET területét 2025-ben és 2026-ra lemondási kérelmet nyújt be új méréssel.

GAZDASÁGÁTADÁS

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Igen, ha a szerződéskötés időpontjához képest 5 éven belül eléri.

Nem, kizárólag a mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki a törvényben foglat további feltételeknek is megfelel.

Igen, legalább 10 évig saját nevében és saját kockázatára folytatta tevékenységét, és ebből igazoltan árbevétele származott.

Igen, legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója.

Igen, de kizárólag akkor, ha gazdaságátadási szerződés a Gátv. 5. § vagy a 11. § alapján megszűnik, vagy a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét kepéző mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi.

Igen, a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabbnak kell lennie.

Nem, kizárólag a mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, vagyis, aki az átadóval "hozzátartozói lánc" kapcsolatban van, vagy vele munkaviszonyban áll.

Igen, az a hozzátartozó, aki a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll.

Nem, az is átveheti, aki a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A bedolgozói munkaviszony, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység.

Nem, a jogutódlás a jogviszony folytonosságát fenntartva a harmadik fél hozzájárulása nélkül következik be.

Amennyiben a hitelező úgy ítéli meg, igen, szükség lehet pótfedezet bevonására, amelyet a gazdaságátadó, a gazdaságátvevő és a hitelező által aláírt háromoldalú nyilatkozat tartalmaz. Ez a nyilatkozat a hitelező részéről mindazon vagyontárgy vonatkozásában, amelyet a hitelező javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom terhel, a tulajdonjog átruházására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatnak minősül.

Nem, a jogviszony folytonossága fent marad, a szerződésbe belépő gazdaságátvevő lesz felelős a gazdaságátadó által okozott károkért és a gazdaságátvevővel szemben lehet érvényesíteni a gazdaságátadó szerződésszegéséből eredő egyéb igényeket is.

Igen, azok a dolgok adhatóak át, amelyekre nézve a gazdaságátadót megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.

Igen, ez a gazdaságátadási ajándékozási szerződés.

Igen, a gazdaságátadási szerződésben érintett föld fekvése szerint illetékes, 4 kijelölt vármegyei kormányhivatal egyike hagyja jóvá.

A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg a határozatát.

GAZDASÁGÁTADÁS II. (GAZDASÁGÁTADÁS FOLYAMATA)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Nem kötelező, csak lehetőség.

Nem kell, a gazdaságátvevő a gazdaságátadó teljes jogú jogutódja.

Az Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG) nem rendelkezik jogalanyisággal, ami azt jelenti, hogy nem szerezhet jogokat és nem köthet kötelezettségeket. Az ŐCSG egy családi alapon szervezett termelői közösség, de nem önálló jogi személy, és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal sem rendelkezik. Értelemszerűen egy pályázati felhívásra sem tud az ŐCSG támogatási kérelmet benyújtani.

Az érintett bankkal szükséges előzetesen egyeztetni a témában.

Az Áfa tv. jogutódlással történő megszűnésnek tekinti a gazdaságátadást, feltéve, hogy a jogutódlással történő megszűnés az Áfa tv. meghatározott feltételei szerint történik.

A gazdaságátadási szerződésbe kell meghatározni egy naptári napot, ami, ha nincsen ingatlan a gazdaságban akkor ezen a napon száll át, ha van a gazdaságban ingatlan, akkor az ingatlanügyi hatóság bejegyzésének a napja.

A kapcsolat igazolása (anyakönyvi kivonatok vagy munkaviszony), a 10 év árbevételének az igazolása (SZJA bevallás, jövedelemigazolás), átvevői oldalon az esetleges engedélyek csatolása.

Az ügyvédekkel való egyedi megegyezés tárgya.

Egy gyermek lehet gazdaságátvevő, a többiek más módon részesülhetnek az átadó vagyonából, ha erre van szándéka. De ez minden esetben a család megegyezésének tárgya, nem része a gazdaságátadási szerződésnek és folyamatnak.

Az átadó ŐCSG-jénél az átadó őstermelői minőségének megszűnésével figyelni kell arra, hogy ő így kikerül az ŐCSG-ből és pl. ha ezzel a tagok száma egyre csökken megszűnik az ŐCSG. Egyesítés nincs kizárva.

Átadás után az átadó tagságával működő ŐCSG-nél figyelni kell, hogy a törvényes működés feltételei fennálljanak továbbra is.

Szerződésmódosítás kell, amennyiben változás következik be az ŐCSG vonatkozásában.

Nem, a gazdaságátadás eredményeképpen a gazdaságátvevő az átadó helyébe lép a haszonbérleti szerződések vonatkozásában. A gazdaságátadási törvény szabályai mentesítenek a termőföldek esetén az elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog alkalmazása alól.

Át kell adni, ugyanis egyedül a termőföld esetén lehet a tulajdonjogot megtartani. Amennyiben ezt nem szeretnék, akkor érdemes előzetesen az üzemközpont "áthelyezése", és utána javasolt csak belevágni az átadási folyamatba.

Igen, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését külön kérni kell, annak díját ingatlanonként meg kell fizetni.

Az 5 éves együttműködési időszak a törvény szerint csak egy lehetőség, ha nem akarnak egyáltalán nem élnek vele a felek. Ha viszont meghatároznak együttműködési időszakot, akkor az lehet rövidebb időszak is, mint 5 év. Az 5 év a lehetséges maximum.

Ügyvéd vagy közjegyző készítheti el a szerződést. Külön képesítést vagy egyéb feltétel ezen túl nincs.

Földhasználatot, egyéb (nem termőföld) ingatlan tulajdonjogát, ingók tulajdonjogát.

Nem kell, azt a felek - legjobb tudásuk szerint - maguk határozzák meg.

A szomszédosság 1 éve, ill. a volt haszonbérlő 3 éve nem kezdődik újra az átadással. Az átvevő ideje (1, ill. 3 év) onnan indul, amikor a gazdaságátadóé indult. Fontos! ha az átvevő nem helyben lakó, az átadó helyben lakó státusza nem száll át.

A szerződéskori forgalmi érték feltüntetése minden esetben előírás, még akkor is, ha a gazdaságátadás ingyenesen megy végbe. Azonban a forgalmi érték meghatározása a felekre van bízva, nem szükséges értékbecslő igénybevétele hozzá.

GAZDASÁGÁTADÁS III. (GAZDASÁGÁTADÁS TÁRGYA)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

A gazdaságátadás nem sérti a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom követelményét, és nem kell külön a magyar állam hozzájárulását kérni.

A Fétv. vonatkozó rendelkezéseit nem érinti a gazdaságátadás ténye. A gazdaság átvevője teljes körű jogutódjává válik a gazdaságátadónak, és viseli a gazdaságátadó által korábban vállalt szerződéses kötelezettségeket is.

Az erdőgazdálkodási jogot kell beleírni a szerződésbe (megszűnik a használati szerződés).

Igen, a lízing cég hozzájárulás szükséges hozzá.

Az átvevő jogutódként belép az átvevő szerepkörébe.

A földhasználatot át kell adnia, a tulajdonjogot nem szükséges átadni.

Az üzletrész átadható, mezőgazdasági termelőtevékenységet nem folytathat az átadó (például ügyvezető lehet).

Ebben az esetben van lehetősége, hogy a tulajdont megtarthassa. A gazdasághoz tartozó föld használata nem maradhat a gazdaságátadónál.

Haszonbérlet vagy közeli hozzátartozó (jelen esetben azok) esetén szívességi földhasználat lehet a jogcím, és igen, haszonbérlet esetén lehetséges a legfeljebb 20 év. Az elhalálozás nem szünteti meg a használati jogcímet.

Önmagában ez nem okoz problémát, de fontos, hogy ez nem választás kérdése. Ugyanis, ha van a gazdasághoz kapcsolódó föld, akkor az a részét képezi az átadásnak, az át kell adni, azzal a könnyítéssel, hogy a tulajdonjogát megtarthatja.

A gazdaság a gazdaságátadásban nem megosztható. Ha külön akarják bontani, akkor javasolt az átadást megelőzően kezelni a kérdést (ajándékozás, adásvétel).

Ha a gazdasághoz tartozik, akkor igen.

Igen, az Irányító Hatóság, mint Támogató minden esetben dönt arról, hogy az adott kötelezettség a pályázat kapcsán átadható-e. Jellemzően megvizsgálják, hogy az átvevő megfelel-e a jogosultsági feltételeknek.

Van rá lehetőség, hogy a gazdaságátadó a tulajdonában lévő földeknél a tulajdont megtartasa és csak használatot adjon át. Az általa haszonbérelt földek használatát viszont át kell adnia, azokat tovább nem használhatja.

A haszonbérlői pozícióba a törvény erejénél fogva belép a gazdaságátvevő, tehát külön teendő, szerződésmódosítás nem szükséges.

Az 5 éven belül szerzett föld nem számít bele abba a területbe amire teljesül, hogy a gazdaságátadási szerződésben meghatározott föld területe több mint ¾-ének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve földhasználója. Tahát az összes használt területet nézve az az ¼-be számít bele.

Igen, de csak akkor, ha az átvevő és az átadó között is megvan a szívességi földhasználat követelménye a közeli hozzátartozói viszony. Ha ez nem teljesül, akkor még a gazdaságátadási szerződés előtt át kell alakítani haszonbérleti szerződéssé.

Ez kívül esik a gazdaságátadási szerződésen, mert nem része az átadott gazdaságnak.

Ha az átvevő és az átadó között is megvan a szívességi földhasználat követelménye a közeli hozzátartozói viszony, akkor maradhat az. Ha ez nem teljesül, akkor még a gazdaságátadási szerződés előtt át kell alakítani haszonbérleti szerződéssé

A haszonbérleti szerződésekben a bérlő pozíciójába kerül az átvevő a törvény erejénél fogva.

Átadható a földhasználat és utána ezeket a szerződéseket már az átvevő fogja kezelni, így itt is érvényesül a jogutódlás az átadó és az átvevő között.

Kívül esik a gazdaságon, ezért az nem része a gazdaságátadási szerződésnek.

Beleszámít a termőföldek átadására vonatkozó ¾ és 5 éves szabályba. Azaz a gazdaságátadónak a gazdaságátadási szerződésben föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója

GAZDASÁGÁTADÁS IV. (GAZDASÁGÁTADÓ)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Szükségszerűen nem jelenti azt, hogy az ŐCSG-t meg kell szüntetni, a tagok dönthetnek úgy, hogy folytatják a közös gazdálkodást, de akkor meg kell felelni a hozzátartozói láncolat feltételeinek, azonban az ŐCSG szerződését módosítani szükséges. Az átvevő is beléphet a CSG-be.

Nyugdíj, életjáradék, az átadás ellenértéke (ha ellenérték fejében történik az átadás), esetleg a támogatás összege

Alkalmazott lehet, azonban a gazdaságátadó kedvezményezett a gazdaságátadási szerződés megkötését követően az élelmiszerlánc felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó – az átadott gazdaságot érintő – új tevékenységet nem kezdhet.

Csak az öregségi nyugdíjkorhatár vehető figyelembe.

Nem lehet átadó és átvevő sem.

Igen, azonban meg kell felelniük az életkori követelményeknek és a 10 éves korkülönbség feltételének a gazdaságátadási törvény által támasztott további feltétel mellett.

Az öregségi nyugdíjkorhatártól, illetve ezt megelőzően 5 évvel. Azaz 60 éves kortól.

Jövedelemigazolás, SZJA bevallás. A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet szerint kistermelői nyilvántartásban szereplő gazdaságátadó esetében fordulhat elő csak, hogy legalább 10.000 euró összegű árbevételt szükséges igazolni. A könyvelő által ellenjegyzett igazolás alapján megállapítható, hogy a gazdaságátadó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben, vagy a megelőző három teljes lezárt üzleti év átlagában legalább 10 000 euro összegű árbevételt ért el mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásból.

A tervezet szerint 4 benyújtási szakasz tervezett, amelyek időben elcsúsztatva még 2026-ban is megjelennek.

„A szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül” eléri a 65 évet, tehát aki a szerződéskötéskor betöltötte a 60. életévét az lehet gazdaságátadó.

Gazdaságátadónak a szerződéskötéskor minimum 60 évesnek kell lennie.

„a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően” – így fogalmaz a törvény, tehát nem lehet korábbi az 5 éves használat

Igen, a szülők átadhatják a gazdaságot, közösen a gyermeküknek, mint átvevőnek. Ez megtörténhet egy gazdaságátadási szerződésben, de javasoljuk külön- külön szerződést kötni.

Adóbevallás (szja vagy áfa). A bevallásmentes őstermelők esetében hamarosan jogszabályváltozás várható, mely eredményeképpen rendeződik az alátámasztás módja.

Igen, a Gátv. kizárólag az átadó azon tevékenységeire vannak kihatással, amiket a nyilvántartásokból való törlés után nem végezhet. Így, megbízási jogviszonyban vagy munkavállalóként továbbra is részt vehet a gazdaság működésében.

GAZDASÁGÁTADÁS V. (GAZDASÁGÁTVEVŐ)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

Igen, a megszűnés szabályainak figyelembe vételével folytathatja tovább tevékenységét őstermelőként.

Munka törvénykönyv szerinti definíció (Mt. 198. §), munkaszerződéssel.

Semmi ilyen jellegű kikötés nincsen.

A bedolgozó munkaviszonyt munkaszerződéssel, a személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység igazolására a gazdasági társaság létesítő okirat szolgál (tartalmazza a vállalkozás tagjait, illetve, hogy az ügyvezető milyen jogviszony keretében végzi a tisztségét).

Az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a gazdaságátadónál a gazdaságátadási szerződés megkötésekor legalább tíz évvel fiatalabb, legalább 18 éves és az 50. életévét el nem érő termelő személy lehet.

Gazdaságátvevő kizárólag egy személy lehet, tehát a gazdaságátadási szerződésben csak az egyik gyermek szerepelhet. Amennyiben nem szeretnék, hogy a teljes gazdaság csak az egyik gyerekhez kerüljön, akkor javasolt a gazdaságátadást megelőzően ezt kezelni (ajándékozás, adásvétel).

Alkalmazott lehet, azonban a gazdaságátadó kedvezményezett a gazdaságátadási szerződés megkötését követően az élelmiszerlánc felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó – az átadott gazdaságot érintő – új tevékenységet nem kezdhet.

Őstermelőnek, vagy agrártevékenységet végző egyéni vállalkozónak kell lennie, egyéb előírás pedig csak annyi, hogy „az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel”. Pályázati szempontból jogosultsági feltétel az átvevő esetében a szakirányú végzettség megléte.

A pályázati felhívás szempontjából nem jogosult a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázatra.

Nincs állampolgári megkülönböztetés, így külföldi is átveheti a gazdaságot, ha megfelel a gazdaságátadási törvényben foglalt feltételeknek.

Szerződéskötéskor kell megfelelni a követelményeknek, így az 50 éves feltételnek is. Egyébként 2026. dec. 31-ig ki van tolva 60-ra az életkor az átvevő tekintetében, amennyiben nem igényel támogatást az átvételhez.

A gazdaságátvevőnek a gazdaságátadónál tíz évvel fiatalabbnak kell lennie.

Egy gazdaságot egy átvevő vehet át, de egy átvevő több gazdaságot is átvehet. Külön szerződésekkel történhet mindez.

A Gátv. értelmében nincs akadálya annak, hogy a gazdaságátvevő munkaviszonya mind az együttműködési időszak, mind az átadást követően fennmaradjon.

GAZDASÁGÁTADÁS VI. (PÁLYÁZAT)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Gy.I.K.” tájékoztató jellegű, melynek tartalma folyamatosan frissül!

A tervek szerint a „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívásra a támogatási kérelmek benyújtására 2025. augusztus 28. napjától lesz lehetőség, míg a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázati felhívásra a támogatási kérelmek benyújtására 2025. november 20. napjától lesz lehetőség.

A pályázati felhívások esetében jogosultsági feltételeknél az szerepel, hogy a gazdaságátvevő nek kell szakirányú végzettséggel rendelkeznie. Azonban a műveletterv kitöltése során a pont szerezhető arra, ha minél magasabb végzettséggel rendelkezik az átadó.

A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” esetében a gazdaságátadási szerződés illetékes Kormányhivatalhoz történő benyújtása nem lehet korábbi, mint a támogatási kérelem benyújtását követő nap.

Támogatásra való jogosultsági feltétel, hogy az átvevő szakirányú végzettséggel rendelkezik

"

A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívás esetében a gazdaságátadási szerződés Kormányhivatalhoz történő benyújtásának időpontjától kezdődően a kedvezményezett és a gazdaságátvevő köteles gazdaságátadási mentorkapcsolatot kialakítani. A gazdaságátadási mentorkapcsolat ideje alatt a gazdaságátadó: - átadja szakmai tapasztalatait; - üzleti- pénzügyi kapcsolatok továbbvitelében segítséget nyújt; - a termelésével kapcsolatos gazdasági döntések meghozatalában támogatja a gazdaságátvevőt. A záró kifizetési kérelem benyújtásakor a gazdaságátadási mentorkapcsolatot bemutató beszámoló benyújtása kötelező. A gazdaságátadási mentorkapcsolat időtartama: - legalább 12 hónap (egy gazdálkodási év), vagy - ha a kedvezményezett a gazdaságátadási szerződés megkötésekor még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig tartó időszak (amely időszak az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § b) pontja értelmében nem lehet több mint 5 év), de legalább 12 hónap, vagy - együttműködési időszak megállapításával megkötött gazdaságátadási szerződés esetében az együttműködés ideje, de legalább 12 hónap.

"

Támogatásra való jogosultsági feltétel, hogy az átvevő szakirányú végzettséggel rendelkezik. A figyelembe vehető végzettségeket a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm.rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ha a gazdaságátvevő végzettsége nem szerepel az 1. mellékletben, akkor az 1. melléklet szerinti valamely végzettséggel való egyenértékűségről a Nemzeti Irányító Hatóság a Kincstár megkeresésére állásfoglalást ad ki. Tehát a kormányrendelet szerinti végzettségek vagy az Irányító Hatóság állásfoglalása szükséges.

A tervek szerint egy kedvezményezett egy támogatási kérelem alapján részesíthető támogatásban, amely egy gazdaság átvételére vonatkozhat. Azonban várhatóan változni fog a szabály és eltérő benyújtási szakaszokban újra lehet pályázni egy újabb gazdaság átvételére. Egyik átadó az első szakaszban adja át, míg a második átadó a második szakaszban adja át.

A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázati felhívás esetében a kedvezményezettet a művelet fizikai befejezését követően fenntartási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a művelet megvalósítás befejezésétől számított 5 év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy az átvett gazdaságot működteti, amely idő alatt az átadással létrejött gazdaságának üzemmérete vagy mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásból származó árbevétele nem csökkenhet az átadáskori üzemméret vagy árbevétel alá. Tehát üzemméretet vagy árbevételt kell fenntartani, amelyek kapcsán az átadáskori méret számít.

W1110T kódszámú Minőségi borszőlő ültetvények: 774934 STÉ (Ft/ha/db) értékben, W1190T kódszámú Egyéb borszőlő ültetvények: 697198 STÉ (Ft/ha/db) értékben, W1200T kódszámú Csemegeszőlő: 1031748 STÉ (Ft/ha/db)értékben

Van lehetőség. Várhatóan a pályázati felhívásban rögzített üzemméret számításához mind a két fél Egységes Kérelme, illetve az Egységes Kérelemben nem szereplő területek is számítanak majd.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vagy a Vidékfejlesztési Program fiatal mezőgazdasági termelőinek jutatott vidékfejlesztési források korábbi kedvezményezettjei nincsenek kizárva a pályázásból a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázati felhívásból.

Az üzemméret vagy árbevételre vonatkozó szankciókat 5 év átlagában nézik. Az átvevő ellenőrzése az 5. év végén történik meg, így majd a végén nézik meg az 5 év átlaga esetében az eltérést az átvett üzemméret kapcsán.

Igen, a pályázati rendszer sajátossága. Illetve dönthet úgy az átvevő korú pályázó, ha a 40. életévét nem töltötte be, hogy inkább a „Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása” című pályázati felhíváson indul.

Az előzetes tervek szerint az átadó részére szóló együttműködési támogatás július végén, míg az átvevőnek szóló támogatás ősszel.

A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázati felhívás esetében a kedvezményezettet a művelet fizikai befejezését követően fenntartási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a művelet megvalósítás befejezésétől számított 5 év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy az átvett gazdaságot működteti, amely idő alatt az átadással létrejött gazdaságának üzemmérete vagy mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásból származó árbevétele nem csökkenhet az átadáskori üzemméret vagy árbevétel alá.

A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívás szerint a gazdaságátadó és gazdaságátvevő közötti együttműködésnek kell létrejönnie. Viszont az átvevőnek nem szükséges támogatási kérelmet benyújtania.

A pályázati felhívások esetében üzemméret vagy mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásából származó árbevételt kell tartani, attól függően, hogy melyik került jogosultsági feltételként meghatározásra az átadáskor.

A támogatások adójogi megítélése a támogatásban részesülő jogviszonyától függ (őstermelőként adómentes, egyéni vállalkozónál bevételként kell meghatározni a támogatást).

A pályázati felhívások esetében az átadni tervezett gazdaság a támogatási kérelem benyújtásakor legalább 10 000 euró STÉ üzemmérettel vagy legalább 10.000 euró összegű mezőgazdasági árbevétellel rendelkezik. Az árbevétellel történő jogosultsági feltételnek való megfelelés csak kistermelői nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági termelő esetében lehetséges. Tehát vagylagos a feltétel, a pályázó dönthet. Azonban a jogosultsági feltételnek való megfelelés módja (üzemmérettel vagy árbevétellel) a támogatási kérelem benyújtását követően nem módosítható.

Várhatóan a pályázati felhívásban rögzített üzemméret számításához mind a két fél Egységes Kérelme, illetve az Egységes Kérelemben nem szereplő területek is számítanak majd.

A figyelembe vehető végzettségeket a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm.rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ha a gazdaságátvevő végzettsége nem szerepel az 1. mellékletben, akkor az 1. melléklet szerinti valamely végzettséggel való egyenértékűségről a Nemzeti Irányító Hatóság a Kincstár megkeresésére állásfoglalást ad ki. Tehát a kormányrendelet szerinti végzettségek vagy az Irányító Hatóság állásfoglalása szükséges.

A pályázati felhívás alapján a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, egyösszegű átalány. Az egyszerűsített elszámolási módok esetében, a költségek felmerülését a kedvezményezettnek nem kell alátámasztania háttérdokumentumokkal (például számlával, bankszámlakivonattal, összesítővel, illetve egyéb számviteli bizonylattal), és a piaci áraknak való megfelelést sem kell vizsgálni. Tehát a művelet céljaihoz igazodva a kedvezményezett határozhatja meg, hogy milyen tevékenységek elvégzésére fordítja a támogatást.

Az átvevő esetében a tervek szerint egy kedvezményezett egy támogatási kérelem alapján részesíthető támogatásban, amely egy gazdaság átvételére vonatkozhat. Azonban várhatóan változni fog a szabály és eltérő benyújtási szakaszokban újra lehet pályázni egy újabb gazdaság átvételére. Egyik átadó az első szakaszban adja át, míg a második átadó a második szakaszban adja át. Az együttműködési támogatásban erre vonatkozóan nincs előírás.

A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” esetében a gazdaságátadási szerződés illetékes Kormányhivatalhoz történő benyújtása nem lehet korábbi, mint a támogatási kérelem benyújtását követő nap. Tehát a szerződésírás megkezdődhet korábban, de benyújtani csak később lehet.

A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” kapcsán a kedvezményezett köteles legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásától kezdődően gazdaságátadási szaktanácsadóvafalugazdásszal együttműködni. A gazdaságátadási szaktanácsadóval vagy a falugazdásszal történő együttműködést a művelet fizikai befejezéséig fenn kell tartani. Az együttműködés megszűnése esetén a kedvezményezett 30 napon belül köteles azt pótolni. A záró kifizetési kérelem benyújtásakor az együttműködésről a szaktanácsadóval történt együttműködés esetén a szaktanácsadó által készített beszámoló benyújtása kötelező, míg a falugazdásszal történő együttműködés esetén igazolás benyújtása kötelező. Várhatóan egy melléklet kerül majd kialakításra az beszámoló kapcsán.

Tekintettel arra, hogy külön pályázati felhívás került kiírásra az átadónak és az átvevőnek, illetve időben egymástól időben eltérően jelennek meg, így lehetséges, hogy a családtagok külön pályázzanak. Az átadónak szándéknyilatkozatra van szüksége a pályázat benyújtásakor, míg az átvevőnek már jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel kell rendelkeznie.

Jellemzően a beruházás típusú támogatásoknál jelenik meg a feltétel, ami azt mondja, hogy gazdaságátadás esetén 15%-kal megemelt támogatási intenzitásra jogosult a gazdaság átvevője vagy együttműködési időszakkal kötött gazdaságátadási szerződés esetén a gazdaság átadója: - Ha a kedvezményezett a gazdaság átvevője, úgy a támogatási kérelem benyújtásakor csatolni kell a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát a szerződés jóváhagyásáról. Ebben az esetben a felhívásban rögzített előírások a gazdaság átadó által is teljesíthetőek. A záró kifizetési kérelem benyújtásakor igazolni szükséges, hogy a gazdaságátadási szerződésnek megfelelően a gazdaságátadó a gazdaság minden elemét átadta a gazdaság átvevőjének. - Ha a kedvezményezett a gazdaság átadója, úgy a támogatási kérelem benyújtásakor igazolást szükséges csatolni arról, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervhez az együttműködési időszakkal kötött gazdaságátadási szerződés benyújtásra került. Az első kifizetési kérelemhez csatolni kell a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát a szerződés jóváhagyásáról. Ez minden esetben az adott beruházás típusú pályázati felívásban jelenik meg. A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával”, illetve a „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” pályázati felhívások esetén ez a +15%-os támogatási intenzitás nem releváns.

Jellemzően a beruházás típusú támogatásoknál jelenik meg a feltétel, ami azt mondja, hogy gazdaságátadás esetén 15%-kal megemelt támogatási intenzitásra jogosult a gazdaság átvevője vagy együttműködési időszakkal kötött gazdaságátadási szerződés esetén a gazdaság átadója: - Ha a kedvezményezett a gazdaság átvevője, úgy a támogatási kérelem benyújtásakor csatolni kell a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát a szerződés jóváhagyásáról. Ebben az esetben a felhívásokban rögzített előírások a gazdaság átadó által is teljesíthetőek. A záró kifizetési kérelem benyújtásakor igazolni szükséges, hogy a gazdaságátadási szerződésnek megfelelően a gazdaságátadó a gazdaság minden elemét átadta a gazdaság átvevőjének. - Ha a kedvezményezett a gazdaság átadója, úgy a támogatási kérelem benyújtásakor igazolást szükséges csatolni arról, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervhez az együttműködési időszakkal kötött gazdaságátadási szerződés benyújtásra került. Az első kifizetési kérelemhez csatolni kell a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát a szerződés jóváhagyásáról.

"

Nem előírás a főállásúvá válás a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával”, illetve a „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívásokban.

Igen, mind a két pályázati felhívásban ugyanúgy került kialakításra az igényelhető támogatás azaz mezőgazdasági üzem üzemméretével - sávos rendszerű egyösszegű átalány vagy árbevétel – sávos rendszerű átalány támogatás.

A Gazdaságátadó tulajdoni viszonyai kerülnek rendezésre, tehát ha az átadó már elajándékozta a földjét, az már nem lesz a része a gazdaságnak.

Az átadó készíti a művelettervet együttműködésben az átvevővel. Az átvevőre vonatkozó részeket is szükséges kitölteni illetve megadni. Az átvevőnek nem szükséges pályáznia.

Gazdaságátadási együttműködés támogatása pályázati felhívásra kb. 800-1000 db, míg a Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával pályázatra kb. 2000 – 2100 db. támogatási kérelem várható.

Megteheti, mivel a gazdaságátadási szerződés elkészítése a pályázattól függetlenül is megtörténhet.

A pályázati felhívásokban rögzített benyújtási szakaszokban természetesen pályázhatnak. A benyújtási szakaszok nem futnak párhuzamosak, de a jogosultsági feltétel teljesítése mellett lehetséges pályázni.

A tervezet szerint Igen. A kedvezményezettet a művelet fizikai befejezését követően fenntartási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a művelet megvalósítás befejezésétől számított 5 év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy az átvett gazdaságot működteti, mely idő alatt az átadással létrejött gazdaságának üzemmérete vagy mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásból származó árbevétele nem csökkenhet az átadáskori üzemméret vagy árbevétel alá.

A felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be a gazdaságátvevő mezőgazdasági őstermelő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó abban az esetben, ha többek között megfelel annak a feltételnek, hogy szakirányú végzettséggel rendelkezik.

Az üzemméret vagy árbevételre vonatkozó szankciókat 5 év átlagában nézik. Az átvevő ellenőrzése az 5. év végén történik meg, így majd a végén nézik meg az 5 év átlaga esetében az eltérést az átvett üzemméret kapcsán. A pályázati felhívás jogkövetkezményeket állapít meg, amely szerint ha a kedvezményezett nem tesz eleget a fenntartási kötelezettségének, az átvett gazdaságot legalább 5 évig nem működteti, úgy köteles az intézkedésben való jogosulatlan igénybevételre vonatkozó szabályok szerint visszafizetni az igénybevett támogatást azon időszakkal arányosan, amelynek tekintetében nem teljesültek a követelmények. Természetesen a „vis maior” azaz elháríthatatlan külső ok miatti ellehetetlenülés szabályai érvényben vannak.

A fenntartási kötelezettség az üzemméretre vagy mezőgazdasági árbevételre vonatkozik. A terület csökkenhet, de az üzemméretre kell olyanok odafigyelni, esetleg más kultúrával bevetni a megmaradt területeket, hogy tartható legyen az átvételkor létrejött üzemméret.

A negatív irányú eltérést szankcionálják, felfelé bármekkora mértékben eltérhet.

Pályázhat, de a mentorkapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az legalább a nyugdíjkorhatárig tartson.

A standard termelési érték (STÉ) a mezőgazdasági termelés kibocsátásának pénzben kifejezett értéke, melyet termelői áron, hektárra vagy állatlétszámra vetítve határoznak meg. Az STÉ kalkulátor a pályázati felhívástól független kialakított rendszer. Az STÉ kalkulátor itt érhető el: https://www.nak.hu/ste-kalkulator-2023

A standard termelési érték (STÉ) a mezőgazdasági termelés kibocsátásának pénzben kifejezett értéke, melyet termelői áron, hektárra vagy állatlétszámra vetítve határoznak meg. Az STÉ kalkulátor a pályázati felhívástól független kialakított rendszer. Halastóra nem értelmezhető az STÉ kalkulátor.

Életkor szempontjából lehet gazdaságátadó. Ha a lánya tulajdonában lévő földeken van földhasználata, akkor ezeknek a használatát adhatja át gazdaságátadási szerződés keretében az átvevőnek. Azonban „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívásba az idős gazdálkodó akkor tud belépni, ha saját jogon teljesíteni tudja a jogosultsági feltételeket. Az egyik legfontosabb, hogy az átadni tervezett gazdaság a támogatási kérelem benyújtásakor legalább 10 000 euró STÉ üzemmérettel vagy legalább 10.000 euró összegű mezőgazdasági árbevétellel rendelkezzen. Ennek a feltételnek az igazolása Egységes Kérelem vagy Kormányhivatal által a hasznosított területadatokról szóló igazolás. Ha üzemméret vagy árbevétel igazolását meg tudja tenni, akkor jogosult lehet a pályázatra.

A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázati felhívásba akkor tud beleférni, ha rendelkezik többek között a gazdaságátadási szerződést jóváhagyó határozattal vagy például gazdaságátadási szerződés szerint átvenni kívánt gazdaság legalább 10 000 euró STÉ üzemméretű, vagy legalább 10.000 euró árbevétellel rendelkezik. Tehát a pályázat szempontjából az a lényeg, hogy az átadott vagy átadni kívánt gazdaság vonatkozásában megállapítható legyen az üzemméret.

Az átvevő esetében a tervek szerint egy kedvezményezett egy támogatási kérelem alapján részesíthető támogatásban, amely egy gazdaság átvételére vonatkozhat. Azonban várhatóan változni fog a szabály és eltérő benyújtási szakaszokban újra lehet pályázni egy újabb gazdaság átvételére. Egyik átadó az első szakaszban adja át, míg a második átadó a második szakaszban adja át.

Az erdő beírható a gazdaságátadási szerződésbe, de külön pályázati felhívás nem tervezett. A figyelembe vehető végzettségeket a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm.rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ha a gazdaságátvevő végzettsége nem szerepel az 1. mellékletben, akkor az 1. melléklet szerinti valamely végzettséggel való egyenértékűségről a Nemzeti Irányító Hatóság a Kincstár megkeresésére állásfoglalást ad ki. A standard termelési érték (STÉ) a mezőgazdasági termelés kibocsátásának pénzben kifejezett értéke, melyet termelői áron, hektárra vagy állatlétszámra vetítve határoznak meg. Az STÉ kalkulátor a pályázati felhívástól független kialakított rendszer. Érdemes felkeresni a https://www.nak.hu/ste-kalkulator-2023 weboldalt, ahol részletes információ található a számítás menetéről.

A „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” pályázati felhívásból nincs kizárva, hogy induljon egy gazdaságátvevő, tekintettel arra, hogy a „kisüzemes” támogatás egy beruházás típusú támogatás. Fontos azonban figyelembe venni az üzemméreti korlátot a „kisüzemes” pályázatnál.

Amennyiben a pályázó úgy dönt, hogy a jogosultsági feltételnek való megfelelés módjánál az árbevételt választja, akkor igen.

A Méhcsaládok „A6710R” kóddal szerepelnek az STÉ érték kalkulátorban, így üzemméret számításnál figyelembe vehetőek, így a jogosultsági feltételek teljesíthetőek a méhekkel. A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben szerepel a „méhész” végzettség. A pályázó személye szempontjából pedig a jogosultsági feltételeknek megfelelő átadó vagy átvevő tud pályázni.

Erre vonatkozóan nincs szabály, azonban az alábbiakat fontos tisztázni: - A gazdaságátadási szándéknyilatkozat aláírásának dátuma nem lehet korábbi, mint a felhívás megjelenését követő nap! - A gazdaságátadási szerződés illetékes Kormányhivatalhoz történő benyújtása nem lehet korábbi, mint a támogatási kérelem benyújtását követő nap! Azt is fontos megjegyezni, hogy a gazdaságátadási együttműködésben résztvevő gazdaságátadónak a támogatási okirat véglegessé válását követő naptól számított: - 12 hónapon belül igazolni kell, hogy a gazdaságátadási szerződést az illetékes Kormányhivatalhoz benyújtotta, - 24 hónapon belül gazdaságátadási szerződést jóváhagyó határozattal kell rendelkeznie, amely benyújtása a gazdaságátadási szerződés véglegessé vállását követő 15 napon belül szükséges a Magyar Államkincstár, mint az IH közreműködő szerve és, mint Nemzeti Kifizető Ügynökség részére.

Várhatóan a pályázati felhívásban rögzített üzemméret számításához mind a két fél Egységes Kérelme, illetve az Egységes Kérelemben nem szereplő területek is számítanak majd. De ez csak a végleges dokumentumban válnak egyértelművé.

Igen, lehetséges részt venni mind a kettőben, amennyiben a jogosultsági feltételeket teljesíteni tudják. Az átvevő az együttműködésben is lehet résztvevő fél, illetve az átadóknak szóló támogatásban is lehet pályázó.

Az igényelhető támogatás mértéke úgy került kialakításra, hogy minél több lehetséges pályázó kerüljön támogatásra. Természetesen a pályázati keret a beérkezett igények függvényében alakulhat.

A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázati felhívás esetében a kedvezményezettet a művelet fizikai befejezését követően fenntartási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a művelet megvalósítás befejezésétől számított 5 év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy az átvett gazdaságot működteti, amely idő alatt az átadással létrejött gazdaságának üzemmérete vagy mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásból származó árbevétele nem csökkenhet az átadáskori üzemméret vagy árbevétel alá.

A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázati felhívás tervezetéhez kapcsolódó „Műveletterv kitöltési útmutató” dokumentumban szerepel a „Gazdaságátvevő bemutatása” résznél a „Korábban megszerzett szakmai gyakorlat”, valamint a „Meglévő szakértelem bemutatása” értékelési szempont szerepel és maximum 10-10 pont szerezhető a szempontokra. A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívás esetében a „. Gazdaságátadó bemutatása” résznél „Meglévő szakértelem bemutatása” szempontra 10 pont szerezhető.

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) kapcsán a jogutódlás különös szabályai az irányadók, tekintettel arra, hogy a gazdaságátadás jogutódlásnak minősül. A jogutódlásra irányuló kérelmet az adott évre vonatkozóan a tárgyévi egységes kérelem benyújtási időszak végéig kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. 2025-ben az Egységes Kérelem beadására rendelkezésre álló időszak április 7. és június 10. között volt, így legkorábban az AKG pályázati felhívás alapján 2026-ban kezdeményezhető a jogutódlás. Fontos kihangsúlyozni még, hogy gazdaságátadás esetén a jogutódnak a gazdaságátadásról szóló szerződést elfogadó hatósági döntést elektronikus úton be kell nyújtania a Magyar Államkincstár részére.

„vis maior”: Az agrártámogatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítését meghiúsító elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkeztét a kedvezményezettnek a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet alapján kell bejelenteni.

A pályázati felhívás alapján a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, egyösszegű átalány. Az egyszerűsített elszámolási módok esetében, a költségek felmerülését a kedvezményezettnek nem kell alátámasztania háttérdokumentumokkal (például számlával, bankszámlakivonattal, összesítővel, illetve egyéb számviteli bizonylattal), és a piaci áraknak való megfelelést sem kell vizsgálni. Tehát a művelet céljaihoz igazodva a kedvezményezett határozhatja meg, hogy milyen tevékenységek elvégzésére fordítja a támogatást. Konkrét esetben a támogatásból fizethető a szaktanácsadó díjazása is.

A tervezet szerint Igen. A kedvezményezettet a művelet fizikai befejezését követően fenntartási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a művelet megvalósítás befejezésétől számított 5 év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy az átvett gazdaságot működteti, mely idő alatt az átadással létrejött gazdaságának üzemmérete vagy mezőgazdasági tevékenységből és mezőgazdasági termék feldolgozásból származó árbevétele nem csökkenhet az átadáskori üzemméret vagy árbevétel alá.

A „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című pályázati felhívás művelettervében a „Az átadott üzem digitalizációs vagy innovációs képessége” szempontnál szerepel a „Mezőgazdasági digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázati felhívásra való hivatkozás. Várhatóan a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázati felhívás kitöltési útmutatójába is bekerül.

A pontozás kialakítása egy tervezet volt, várhatóan a végleges kiírásban már ez módosul.

Az igényelhető támogatás mértéke úgy került kialakításra, hogy minél több lehetséges pályázó kerüljön támogatásra. Természetesen a pályázati keret a beérkezett igények függvényében alakulhat.

Az elnyerhető maximális támogatási összeg került 20 millió forintban rögzítésre, amely árbevétel vagy üzemméret kategóriánként változhat. Mind a két nevezett pályázati felhívás maximális igényelhető összege 20 millió forint. Tehát egy átadó egyműködés alapon maximum 20 millió forintot igényelhet a pályázatában, míg egy átvevő a neki szóló pályázatban szintén maximum 20 millió forintot igényelhet.

A standard termelési érték (STÉ) a mezőgazdasági termelés kibocsátásának pénzben kifejezett értéke, melyet termelői áron, hektárra vagy állatlétszámra vetítve határoznak meg. Az STÉ kalkulátor a pályázati felhívástól független kialakított rendszer. Az STÉ kalkulátor itt érhető el: https://www.nak.hu/ste-kalkulator-2023 Haszonsítási kód szerinti kultúrák, állatok stb.

Erre az esetkörre az elháríthatatlan külső ok „vis maior” szabályok az irányadók.

Igen, külön üzemmérettel, külön támogatási kérelmen keresztül, külön szándéknyilatkozattal, külön-külön megfelelve a jogosultsági feltételeknek.

A standard termelési érték (STÉ) a mezőgazdasági termelés kibocsátásának pénzben kifejezett értéke, melyet termelői áron, hektárra vagy állatlétszámra vetítve határoznak meg. Az STÉ kalkulátor a pályázati felhívástól független kialakított rendszer. Az erdő ebben a rendszerben nem értelmezhető. Az STÉ kalkulátor itt érhető el: https://www.nak.hu/ste-kalkulator-2023

Igen, lehet. Kizáró feltétel a „KAP-RD05-RD01b-1-25 - Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása” megnevezésű felhívás esetében van.

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám