A védekezési szezon első 3 hónapját követően a július is meglehetősen szélsőséges volt, ami a generátorok bekapcsolási statisztikáiban is megmutatkozott. Az idei évben eddig folyamatosan rekordok dőltek meg, minden hónapban az eddigi legkevesebbszer kellett bekapcsolni a generátorokat.
2025 július hónapját szélsőséges időjárás jellemezte, mivel több helyen fordultak elő záporok, heves zivatarok, melyek nagyobb mennyiségű csapadékot hoztak magukkal. Emellett mérséklődött a hőség is az átvonuló hidegfrontoknak köszönhetően, aminek következtében az ország egyes területein mérséklődött az aszály.
Június végéig alig érkezett csapadék, így az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött a helyzet. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, amely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmadára nagyobb csapadékmennyiség érkezett (>40 mm), egyes területekre 20-40 mm jutott, viszont volt olyan rész, ahol nagyon kevés hullott. Július végén érkezett újabb jelentősebb csapadékmennyiség, ám ennek is egyenlőtlen volt a területi eloszlása, egyes térségek teljesen kimaradtak az esőből.
A hónap végére a dunántúli területeken és az ország keleti részein – az érkező csapadék-utánpótlásnak köszönhetően – enyhült az aszály mértéke. Az ország középső területein viszont az aszály átmeneti mérséklődést követően egyre nagyobb területre tért vissza.
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorainak bekapcsolására júliusban 16 napon volt szükség, ami az eddigi legkevesebb júliusi bekapcsolási nap volt 2018 óta!
Az idei évben az átlagosnál sokkal korábban indult be a zivatarszezon, meglehetősen szokatlan módon már március 11-től előfordultak zivatarok az országban. Július 31-ig összesen 15 szupercellás zivatar alakult ki: 4 márciusban, 1 áprilisban, 3 májusban, 2 júniusban, illetve 5 júliusban.
A közel egy hónapig tartó hőségperiódusnak egy markáns hidegfront vetett véget július 7-én, ami záporokkal, zivatarokkal, szupercellákkal, jégesővel és viharos széllel érkezett. A legnagyobb károkat a viharos erejű szél okozta, július 7-én és 8-án is több helyen 130 km/h-s széllökést regisztráltak a HungaroMet mérőállomásai.
- Július 7.:
- Az ország keleti felében tartott ki legtovább a hőség. Dévaványán 38,9 fokot mért a HungaroMet mérőállomása, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legmagasabb maximum-hőmérséklet országos rekordja.
- Aznap Budapest János-hegyállomáson 137 km/h-s széllökést mért a HungaroMet, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legnagyobb széllökés országos és fővárosi rekordja.
- A délutáni órákban Ráckevén, Vecsésen haladt át egy szupercella, melyet felhőszakadás, viharos erejű szél és jég kísért.
- Július 7-én 80 km/h-nál nagyobb széllökést mértek 14 vármegyében és Budapesten.
- 20 mm-nél nagyobb csapadékmennyiséget mértek 9 vármegyében és Budapesten.
- Július 8.:
- Kedden délnyugat felől megérkezett fölénk egy újabb (GABRIEL névre keresztelt) ciklon és hidegfrontja. Többfelé fordult elő eső, zápor, zivatar, szupercella. Hevesebb zivatarok is többfelé kialakultak, melyekhez intenzív csapadékhullás, és ismét károkozó szélrohamok kapcsolódtak.
- Debrecenre és az északkeleti országrész több településére is hatalmas vihar csapott le a délutáni órákban, de az ország több területén voltak heves viharok. A Dunántúl déli felén egy zivatarláncos összeállt, mely kelet felé robogott tovább. Ezen a zivatarláncon, pontosabban annak a déli részén kialakult szupercella egészen Csongrád-Csanád, majd Békés vármegyéig jutott el.
- A hirtelen jött nagymennyiségű csapadékot nem tudták elnyelni a csatornák, többfelé villámárvíz alakult ki. A debreceni repülőtér északi részén 130 km/órás széllökést regisztráltak.
- Július 8-án 4 vármegyében és Budapesten 80 km/h-nál nagyobb széllökést mértek.
- 20 mm-nél nagyobb csapadékmennyiséget 16 vármegyében mértek.
Idén júliusban 24 napon alakultak ki zivatarok, ebből 20 napon alakult ki olyan zivatarfelhő, amelyből előfordulhat jégeső és csak 4 olyan nap volt, amikor a jégveszélyes zivatarfelhők olyan hőmérsékleti határt értek el, amelyből nagy méretű jégszemek hullhatnak.
Jégveszélyes napok számát illetően júliusban 4 olyan nap volt, ami legalább 13 és 1 olyan nap, ami 17 vármegyét érintett.
A hónap nem csak Magyarországon, hanem Európa más részein is extrém időjárási eseményeket hozott. A kontinens több régióját ismét aszály sújtotta, amit a tartós hőhullámok és átlag alatti csapadék eredményezett. Az ESWD adatbázis alapján az elmúlt 17 év időtávlatában 2025 júliusában történt az ötödik legtöbb jégbejelentés. A tartós hőhullám, így az aszály következtében sokkal kevesebb jégveszélyes zivatar tudott kialakulni júliusban az elmúlt évekhez képest.
Források: