Örömmel jelentjük, hogy az idei évben is elindult a Precíziós Kupa, amelynek célja, hogy a gyakorlati mezőgazdasági technológiákat a legmodernebb digitális megoldásokkal ötvözze. Az idei év kiemelt növénye a csemegekukorica, a bemutató- és kísérleti terület helyszínéül pedig Hajdúszoboszló szolgál, az Irrifarm Kft. szakmai partnerségének köszönhetően.
A versenyen a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei mérik össze tudásukat. Hajdu Attila, a Bayer Climate FieldView Precíziós Gazdálkodási Menedzsere agrárdigitalizáció iránti elkötelezettségével immár harmadik alkalommal segítette elő a Precíziós Kupa létrejöttét (1. kép).
Az Irrifarm Kft. több mint 40 éve foglalkozik csemegekukorica- és zöldborsó-termesztéssel. A vállalat 630 hektáron gazdálkodik, melynek 85%-a öntözhető. Emellett integrációs tevékenysége révén évente mintegy 1000 hektáron termeszt csemegekukoricát, és 400 hektáron zöldborsót.
Nem véletlen, hogy a kísérlet főszereplője idén a csemegekukorica lett: Magyarország a világ egyik legnagyobb csemegekukorica-exportőre. Ebben a szegmensben különösen fontos az egységes, kiváló minőségű termés biztosítása, mely nem csak az eredményesség, hanem az ipari feldolgozhatóság szempontjából is létfontosságú. Ezért is korlátozottabb a vetőmagválaszték, mint a takarmánykukoricánál. Az átlagos vetési sűrűség 60–65 ezer mag/hektár között mozog, de a legjobb eredmény érdekében fontos figyelembe venni a talajadottságokat és azok heterogenitását.
A termesztéstechnológia egyik legérzékenyebb pontja a megfelelő tőszám megválasztása, amely közvetlen hatással van a termés mennyiségére és minőségére. Általában a vetési sűrűség 60–65 ezer szem/hektár, azonban nem minden terület azonos termőképességű. A Precíziós Kupában szereplő csapatok a FieldView rendszer segítségével zónákra bontották a területet, és ennek megfelelően határozták meg az optimális tőszámokat zónánként. Így minden résztvevő eltérő vetési stratégiával dolgozik, igazodva a helyi körülményekhez és a saját szakmai megközelítéséhez.
A vetést idén egy Precision Planting vezérléssel és elektronikával felszerelt vetőgéppel végeztük (2. kép), amely korunk egyik legmodernebb és legprecízebb technológiai összeállítása. A gép többek között DeltaForce egységgel volt ellátva, amely hidraulikus munkahengereinek köszönhetően nem csupán rá tudja terhelni a súlyt a vetőkocsikra, hanem ki is tudja emelni azokat, így biztosítva az egyenletes vetésmélységet. Ez az egyenletesség a kelés optimalizálásán keresztül végső soron az egységes csőméretekhez vezet.
A vetőgépen található SpeedTube rendszer egy végtelenített gumihevederrel juttatja le a magokat a magárok aljáig, így kiküszöbölhető a magok elpattanása, és jelentősen javítható a tőtávegyenletesség. Ezáltal a növények kevésbé konkurálnak egymással, ami ismét csak egységesebb csőméretet eredményez.
A SmartFirmer digitális magnyomó pálca pedig valós időben méri a maghely mélységében lévő nedvességet és humusztartalmat, amelyet térinformatikailag értelmezhető formában rögzít. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer akár automatikusan – kijuttatási terv nélkül is – igazítsa a vetési tőszámot a talaj heterogenitásához.
A begyűjtött adatok – például a szingulációs érték, vetési sebesség, valamint a talajvizsgálati eredmények – összekapcsolhatók a betakarítási adatokkal, így szinte minden egyes mag sorsát vissza tudjuk követni. A rendszer különösen előnyös a csemegekukorica vetésénél, ahol a magas cukortartalom miatt gyakran amorf, nehezen kezelhető magokat (3. kép) is képes homogénen elvetni. A Precision Planting rendszer teljes mértékben kompatibilis a Climate FieldView platformmal, így minden adat – géptípustól és márkától függetlenül – egy felületen érhető el, ezzel biztosítva a teljes körű adatgyűjtést és döntéstámogatást a vetés minden egyes pillanatáról.
A sakktáblaszerűen kialakított parcellák lehetőséget biztosítanak arra, hogy a különböző stratégiák objektíven összehasonlíthatóak legyenek. A betakarítást precíziós kombájn végzi, amely valós idejű hozamméréssel és adatkommunikációval közvetlenül a Climate FieldView rendszerbe továbbítja az eredményeket. Így pontos képet kapunk arról, hogyan befolyásolja az eltérő növénysűrűség a termést a különböző talajzónákban.
NAK / Filler Zsófia