A Földművelésügyi Értesítő LXXV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2025. október 22. 8. számában megjelent az agrárminiszter közleménye a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedése okán kialakult vis maior esemény kihirdetéséről. E közlemény kizárólag a vis maior bejelentéshez csatolandó, a vis maior bekövetkeztét hitelt érdemlő módon tanúsító igazolás kiváltását szolgálja.
A vis maiorral érintett települések listája elérhető a NÉBIH honlapján. A védekezési felhívásban foglaltak teljesítése vagy egy esetleges kényszerkivágás elrendelése ellehetetlenítheti az egyes támogatási intézkedésekben (pályázati felhívásokban, rendeletekben) előírt kötelezettségvállalások, szabályok teljesítését.
Fentiek okán a Minisztérium tájékoztatót adott ki a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség vis maiorként történő bejelentésével kapcsolatosan. Természetesen vis maiort minden esetben akkor kell benyújtani, ha az előre nem volt látható és valamely támogatási feltételt a gazdálkodó nem tudja teljesíteni. A bejelentett és elfogadott vis maior esetén mentesülhetünk a nem teljesítés jogkövetkezménye alól. A vis maior kérelmet a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 21 napon belül kell elektronikus úton a MÁK felületén benyújtani, melyhez az agrárminiszter közleménye szerint külön igazolás becsatolása nem szükséges, kivéve a kényszerkivágás elrendelését, mert ekkor csatolni kell a kényszerkivágást elrendelő határozatot.
Fontos! Az engedély nélkül telepített vagy elhanyagolt ültetvények elrendelt kivágása nem minősül vis maior eseménynek. Nem vis maior az sem, ha már a kényszerintézkedések ismeretében olyan gyakorlatot választ a gazdálkodó pl. AÖP-ben Méhkímélő növényvédőszer használata, melyet nem tud teljesíteni.
Nézzünk néhány a tájékoztatóban is szereplő esetet, melyre érdemes lehet a vis maior bejelentés megtétele. Feltételesség esetében pl. HMKÁ 4. előírás, ami a felszíni vizek mentén vízvédelmi sávokra, így növényvédőszer használati tilalomra is vonatkozik, de a védekezési kötelezettsége miatt azt nem tudja tartani.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében is lehet vis maior pl., ha a „Méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántóterületeken/állandó kultúrában” gyakorlatokat választotta a gazdálkodó az EK-ban, de akkor még nem volt ismert, hogy a betegség az ültetvényét is érinteni fogja. Továbbá a talajtakarása évelő kultúrákban gyakorlatok teljesítése esetén szükségessé váló ültetvény-felszámolás vagy az állományritkítás miatt előfordulhat, hogy a gyakorlat nem tartható fenn a teljes ültetvényen, illetve a beállított takarónövényzet (vagy akár maga az ültetvény) megszűnik, vagy a továbbiakban nem biztosítható a talajtakarás. Ez szintén a gazdálkodó befolyásán kívül eső körülménynek minősülhet.
KAP ST AKG esetében a védekezési felhívás tartalmazhat olyan készítményt, ami szerepel a tárgyévre kiadott AKG tiltott, vagy csak korlátozással használható készítmények listáján (tiltó lista), akkor tiltó listás készítmény a védekezési felhívásban meghatározottak szerint (kezelések ideje, száma) felhasználható AKG támogatott területen. Ha más támogatás miatt benyújtásra kerül vis maior kérelem, akkor ilyen esetben – a többi AKG-s vállalás teljesítése mellett – nem szükséges a vis maior kérelemben megjelölni az AKG támogatás érintettséget.
KAP ST ÖKO esetében azonban, ha a gazdálkodó ÖKO ellenőrzés alatt álló területen ökológiai gazdálkodásban nem felhasználható készítményt használ a védekezési felhívás alapján, akkor a tárgyévi kifizetésre akkor jogosult, ha benyújt vis maior kérelmet és az elismerésre kerül.
KAP ST AKG/ÖKO felhívások szerint, az ültetvények esetében a hiányzó, kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya legfeljebb 15 % lehet. Ha a tőkék kivágását követően a tőhiány meghaladja a 15 %-ot és a kivágás a tárgyévi EK benyújtási időszak után, de még október 1. előtt történik, akkor szükséges vis maior kérelem benyújtása a tőszám vonatkozásában.
Amennyiben a kivágás és újratelepítés tárgyév október 1. után és a tárgyévet követő évi egységes kérelem (EK) benyújtási időszakának végéig megtörténik, akkor a tőszámbeállottságra vonatkozóan nem szükséges vis maior kérelmet benyújtani.
A pályázati felhívás alapján, amennyiben a visszatelepítés nem történik meg legkésőbb a kivágást követő első EK benyújtási időszak végéig, akkor a területet ki kell vonni a támogatásból. AKG esetében fontos hangsúlyozni, hogy ha szőlő került kivágásra, akkor csak szőlő telepíthető vissza. Nincs ültetvénycsoport váltásra lehetőség.
Fentiek szerint tehát, ha a vis maior esemény miatt kivágott ültetvény visszatelepítése ellehetetlenül, akkor lehetőség van a vissza nem telepített ültetvény területére vonatkozóan a támogatási jogosultságról, elektronikus úton a MÁK felületén vis maior esemény bejelentése mellett vis maioros lemondási kérelmet benyújtani, mely érintheti a KET egy részét is. A vis maioros lemondással érintett területre korábban kifizetett támogatás nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak.
A kivágás- újratelepítésre, tőszámhiányra a BISS esetében is a fentiek az irányadók azzal, hogy itt a tőhiány 30 % lehet alapesetben.
A miniszteri tájékoztató teljes egészében IDE KATTINTVA olvasható.
NAK KAP-hálózat ZTE / Sztahura Erzsébet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön