Az Országgyűlés elfogadta, és november 19-én kihirdetésre került a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, melynek a kamarai tagságot érintő legfontosabb hatásait az alábbiakban foglalható össze.
- Erdőadó
- szeptember 1-jével módosult ugyan a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), amelynek értelmében a települési önkormányzatok települési adót termőföldre már nem állapíthatnak meg, azonban a Htv. fogalmi rendszerében az erdőként nyilvántartott földterület nem minősül termőföldnek, amely továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy az említett adótárgyra települési adót határozzon meg.
Az említett anomália megszüntetésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több javaslattal is élt, ezért különösen üdvözlendő, hogy 2026. január 1-jétől kiegészül a Htv. vonatkozó rendelkezése, és a módosításnak köszönhetően a termőföldhöz hasonlóan az erdő művelési ágú ingatlanok is kivonásra kerülnek a települési adó tárgyi hatálya alól, azaz az önkormányzatok települési adót erdőre nem állapíthatnak meg. Talán ez az őszi adócsomag legfontosabb, a tagságot leginkább érintő pontja.
- Mezőgazdasági vontatók pótkocsijának gépjárműadó alóli mentesítése
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára. A szabály a módosítás következtében kiterjesztésre került a kifejezetten mezőgazdasági termények szállítására használt mezőgazdasági vontató pótkocsijára is, amelynek értelmében az érintett gazdák a továbbiakban mentesülnek a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól.
- Termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.
A termőföldek elhelyezkedésének sajátosságaiból fakadóan azzal szembesülhetnek az érintett gazdálkodók, hogy a termőföldekre – jogszabály erejénél fogva – telki szolgalom jön létre, amely korlátozza az ingatlan mezőgazdasági tevékenység céljára történő hasznosítását. A módosítás következtében nem fog a jogszabályban meghatározott illetékmentességi feltételek megszegésének minősülni, ha a megvásárolt ingatlanra valamilyen törvényi szolgalom kerül bejegyzésre. Ezáltal a vagyonszerző ez esetben mentesül a pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésének következménye alól.
- Marhahús Áfa-csökkentés
A fél és a negyedelt marha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete alapján már eddig is 5 százalékos áfakulcs alá esett. Ez most kibővül a marhatőkehúsra és a marhabelsőségekre is. A módosítás vélt, és várt célja, hogy növeli az értékesítésbiztonságot és mérsékli a piaci kockázatokat.
- Habzóborra vonatkozó jövedékiadó-kedvezmény
A kisüzemi habzóborokra 50 százalékos jövedéki adókedvezmény lép életbe, továbbá a borászok mostantól tartályos formában is készíthetnek habzóbort saját szőlő vagy bor felhasználásával, melynek a célja a versenyképesség és az élelmezésbiztonság növelése.
Lényeges, hogy az említett adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal a beillesztett szabályoknak megfelelően halmozható.
Az említett jogszabályi módosítások 2026. január 1-én lépnek hatályba.
NAK / Dr. Buzás Tivadar
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön