A Codex Alimentarius Bizottság novemberi ülése jelentős előrelépést hozott a nemzetközi élelmiszerbiztonsági szabványok harmonizálásában, melynek hatása a hazai előállítók számára is közvetlenül érzékelhető lesz.
Az Általános Élelmiszer-adalékanyag Szabványok (General Standard for Food Additives, GSFA) frissítése több mint ötszáz adalékanyag felülvizsgálatát érintette, különös figyelmet fordítva a színezékekre. Eredményeképpen a fermentált tejtermékek esetében visszavonták a bixin-alapú annatto-kivonat engedélyét, ugyanakkor a norbixin-alapú annatto-kivonat engedélyezett lett pasztőrözött, konzerv vagy palackozott gyümölcskészítményekben. A hazai tejfeldolgozó vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a termékfejlesztés során érdemes felülvizsgálni a színezékek használatát, auditálni az adalékanyag-nyilvántartást, és szükség esetén olyan alternatívákat választani, amelyek megfelelnek a friss előírásoknak, biztosítva ezzel a hazai és nemzetközi piacokon történő értékesítés biztonságát.
A földimogyoró aflatoxin-szennyezettségének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó dokumentum (CXC 55-2004) módosítása az aflatoxin-kockázat kezelését a teljes előállítási folyamatra kiterjeszti, az érési szakasztól kezdve a betakarításon, a tároláson át egészen a pörkölésig. A hazai dió- és mogyorófeldolgozóknak érdemes ezért minden lépést áttekinteni, és a legfrissebb nemzetközi irányelvek szerint eljárni, hogy csökkentsék az aflatoxin-kockázatot.
Az ülés során új ólom maximális szintek (Maximum Level, ML) kerültek bevezetésre bizonyos fűszerekben és szárított fűszernövényekben. A fahéj (szárított kéreg) esetében például 2,5 mg/kg, a szárított fűszernövényeknél pedig 2,0 mg/kg ólom maximumérték került meghatározásra. Ez kiemelten fontos a hazai fűszer- és gyógynövény-feldolgozók számára, akiknek ellenőrzésére érdemes laboratóriumi vizsgálatokat végezni, áttekinteni a beszállítói láncot, optimalizálni a tárolási és szállítási folyamatokat, és a dokumentációban biztosítani a megfelelést a nemzetközi előírásokkal.
Új szabvány lépett életbe a friss datolyára vonatkozóan, amely először szabályozza a minőségi és biztonsági kritériumokat, beleértve a méretet, színt, formát és csomagolást. Bár Magyarországon a datolya nem tipikus alapanyag, a szabvány mintaként szolgál a friss gyümölcs- és zöldségágazat számára, jelzi a nemzetközi kereskedelem felé a minőségbiztosítás jelentőségét. Emellett regionális szabvány készült a dél-amerikai „Castilla lulo” gyümölcsre – ez hazai szempontból kevésbé releváns, de jelzi, hogy a Codex egyre több egzotikus termékre alkot részletes minőségi szabványokat, melyek a nemzetközi kereskedelemben irányadóvá válnak.
Forrás: FAO/WHO
NAK / Dr. Szűcs Viktória

















