A lehűlés és az esőzés kedvezett a nedvességet kedvelő gombáknak. Azonban a hét közepétől újra száraz kánikulára számíthatunk. Felmerül a kérdés, hogy milyen károsítók várhatóak a változékony időjárási körülmények között és hogyan védekezhetünk ellenük?
Jelenleg a gyümölcsösökben és a szőlőben egyetlen kórokozó (gombák, baktériumok) sem okozott járványhelyzetet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy pl.: párásabb környezetben, fogékonyabb fajta esetében vagy sűrűn beültetett kertben ne kellett volna már eddig is többször permetezni. A napsugárzásnak kitett ágyásokban is szóba jöhetett már egy-két napégést megelőző kezelés. Az időjárási előrejelzések alapján ezt még meg kell ismételni az idén, amiről korábbi cikkünkből tájékozódhat.
Az esőtől kirepedő és/vagy a darazsak által károsított gyümölcsökön néhol már megjelent a monília. A kórokozó elleni védekezésről a korábbi felhívásból tájékozódhat. A termés mellett a leveleken is tapasztalhatunk kártételt. A csonthéjasoknál a sztigminás betegség és a lombhullást okozó blumeriella jelenthet problémát. A réztartalmú gombaölők mellett néhány felszívódó (szisztemikus) hatóanyag (pl.: a ciprodinil és a boszkalid+piraklostrobin) is engedélyezett a levélbetegségek ellen. Az almatermésűeknél a monília mellett a varasodás is felerősödött néhány kertben, és a leveleken is megjelentek a tünetek. A gyümölcsök viaszosodtak, vagyis újra használhatóak a réztartalmú hatóanyagok is a védekezésben. Aki csak ritkán jut ki a kertjébe, javaslom felszívódó hatóanyagok (pl.: ciprodinilt) alkalmazását is. A védekezésről részletesebb információt korábbi cikkünkben olvashat. A gyümölcsfákon most alakulnak ki a következő évi termőrügyek. Ehhez és a vesszők, rügyek fagyállóságának kialakításához is egészséges levelekre van szükség egészen az őszi lombhullásig.
A csapdahálózat adatai szerint a gyümölcsmolyok és a diólégy rajzását nem zavarta meg a száraz, forró időjárás. A szilvamoly (jelenlegi tápnövényei lehetnek: szilva, kökény, birs, naspolya) és a keleti gyümölcsmoly (jelenlegi tápnövényei lehetnek: őszi, körte, birs, alma, szilva, naspolya, szőlő, rózsa) az ország minden pontján intenzíven rajzik. A védekezésről korábbi felhívásunkból tájékozódhat. Ezen rovarölők közül néhánnyal, a szintén rajzó almamoly és tarka szőlőmoly ellen is permetezhetünk. Ezek ellen is indokolt lehet a védekezés, mert a hernyók a rágásukkal nagy kárt okozhatnak. A kezelés előtt érdemes elolvasni a készítmény engedélyokiratát! Az érésben lévő gyümölcsök permetezésekor már gondolni kell a szüret várható időpontjára is, mivel számolni kell az élelmezés-egészségügyi várakozási idővel.
A meleg visszatértével a takácsatkák is újra támadásba lendülhetnek. Ritkán látott kártevők is megjelenhetnek pl.: a körte recéspoloska. A levél színén a szívásnyomait, a fonákon az ürülékszemcséit láthatják (1. kép).
1. kép: Körte recéspoloska kártétele
Nem a diólégy, hanem az almamoly hernyója rág a dióbélben. Két összeérő diószem között hatol be a szemekbe (2. kép). A légy lárvája (nyű) sokkal kisebb, fehér színű és nem jut be a termés belsejébe. A moly ellen korábban kellett volna védekezni, az egyre erősebben rajzó diólégy ellen pedig ismételni kell a kezelést. Még messze van a termésérés, őszig rajzik és károsít a légy! A védekezésről további információt korábbi cikkünkben olvashat. A termés és/vagy a levelek védelme miatt vagy a tápanyagutánpótlás céljából őszig még néhányszor biztosan fel kell venni a permetezőgépet. A kezelés szükségességéről minden esetben a kerttulajdonosnak kell döntenie.
2. kép: Almamoly kártétele dión
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön