A karantén vagy zárlati károsítók idegenhonosak, hazánkban nem fordulnak elő, vagy csak kismértékben elterjedtek. Rohamos és tömeges elszaporodásukkal jelentős gazdasági kárt okozhatnak.
Az Európai Unió (EU) területére elsősorban a kereskedelem és a turisztikai tevékenységek révén kerülhetnek be. Azonban elterjedési területük a klíma melegedésével is növekedhet, vagyis spontán is megjelenhetnek nem honos területeken. A kártevők korai észlelését, valamint a hatékony növényegészségügyi intézkedéseket a fajspecifikus csapdák kihelyezése nagyban segíti. Minél korábban tudnak ugyanis egy kártevőt azonosítani, annál eredményesebben lehet azt felszámolni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok szakemberei 2025-ben is folytatják a zárlati károsítók célzott csapdázását, segítve a kártevők jelenlétének korai felismerését, ami kulcsfontosságú a védekezésben. Kockázatbecslés alapján több száz csapda került kihelyezésre. Főként a nagy gazdasági kárt okozó, kiemelt zárlati károsítók felderítésére fókuszálnak a szakemberek, amelyek már jelen vannak a szomszédos országokban. Ide sorolható többek között a Szlovéniában megjelent japán cserebogár (Popillia japonica) vagy a Bulgáriában és a Romániában előforduló őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda). Emellett további 9 fajt is monitoroz a hatóság: a kőrisrontó karcsúdíszbogarat (Agrilus planipennis), a bronz nyírfafúrót (Agrilus anxius), a mexikói gyümölcslegyet (Anastrepha ludens), a szemcséshátú csillagoscincért (Anoplophora chinensis), a simahátú csillagoscincért (Anoplophora glabripennis), a keleti gyümölcslegyet (Bactrocera dorsalis), a szibériai selyemmolyt (Dendrolimus sibiricus), a diószú bogarat (Pityophthorus juglandis) és az almalegyet (Rhagoletis pomonella).
A karantén károsítók betelepülésének megakadályozásához a lakosság tudatossága is elengedhetetlen, hiszen egy-egy utazásról hazahozott növénnyel azok könnyen behurcolhatók. Ezért az ismeretlen eredetű, növényútlevéllel nem rendelkező növényeket, növényi részeket szigorúan tilos behozni az országba! Emellett a károsítók felderítésben is nélkülözhetetlen a lakosság közreműködése. A nem-honos károsítók megjelenésének gyanúja esetén is bejelentési kötelezettség áll fent. A nem-honos, bejelentésköteles károsítók listája az alábbi linken érhető el. További információkért keresse fel a hatóság honlapját.
Forrás: Nebih
NAK / Fodor Attila